Százkilencven éve halt meg Tessedik Sámuel

Nagyon sok kiváló egyházi ember nevelte hazánkban az elmúlt századok során az ifjúságot, de közüllük is kimagaslik Tessedik Sámuel evangélikus lelkész, aki a felvilágosodás kori pedagógia és mezőgazdasági oktatás meghatározó személyisége volt. Mély vallásos lelkületét nem csak tanítványainak hagyta örökül, hiszen 18 gyermeke közül („csak” nyolcan élték meg a felnőtt kort) Teréz lánya Jozeffy Pál evangélikus püspök neje, Johanna lánya pedig Mikolay István orosházi lelkész neje lett .De a fiaival sem vallott szégyent, hiszen Sámuel vízszabályozó mérnökként kereste a kenyerét, Károly és Ferenc pedig folytatta apja örökét, és a felnőtt korúak oktatására szentelte az életét. 

Tessedik a Pest megyei Albertiban (ma Albertirsa) született 1742 április 20-án. Istenfélő lelkületét a szülői házból hozta, hiszen édesapja, idősebb Tessedik Sámuel a szlovák ajkú telepesek evangélikus papja volt. Hét éves korában veszítette el apját, így édesanyjával Pozsonyba költöztek. Külföldi teológiai, filozófiai, pedagógiai valamint mezőgazdasági tanulmányai után hzatérve röpke ideig lelkészként működött, aztán nekilátott nagy álma megvalósításának: Szarvason evangélikus iskolai néptanító lett.

Akkortájt még nem működött hazánkban a népiskolák rendszere. Tessedik ebben az íráson, olvasáson, számoláson és a hittanon kívül nebulóinak azt is megtanította, hogyan kell gazdálkodni, mégpedig a legkorszerűbb európai elvek alapján mutatta be a faültetést és ápolást, a selyemhernyó-tenyésztést, a szőlészetet, a kertgazdálkodást, az állattenyésztést. Tanítványainak elemi egészségtant, kereskedelmi számtant, földmérést, építészetet, mértani és meteorológiai ismereteket is nyújtott. Csupa olyan, kézzelfogható ismereteket adott át, amelyeket a gyermekek majd felnőtt korukban, önálló gazdálkodóként hasznosítani tudnak.Ebben rejlett Tessedik nagy titka: az életre készítette fel a gyerekeket. És ennek az életnek az Isten is részese volt, nem csak az ember.

Önmagáról idős korában ezt írta: „Istenem iránti legforróbb hálával tekintek vissza életem lefolyt éveire. Mily sok nagy örömben részesített engem az ő kegyelme, és mily sok nehéz fájdalmat segített az ő keze elviselnem és legyőznöm! Mindezek elmúltak, mint súlyos viharteljes felhők, s nem is sejtett áldásokat hagytak számomra hátra! Ó mi szép, mi jóval bővelkedett azon nagy hatáskör, melyet én ötven esztendő alatt az utamba gördített minden akadályok dacára betölteni igyekeztem; mert ott is, ahol nem gyanítottam, nem gondoltam, bő gyümölcsöket termett a mag, melyet szóval és írással elhintettem. Áldott legyen ezért az Úrnak szent neve!” 

Törekvéseit nagyra becsülték kortársai, ám  pénzszűke miatt 1795 és 1799 között be  kellett zárni, az iskolát, ugyanis nem tudták a tanárokat fizetni. Végtére is aztán egy királyi határozat mentette meg az sikolát azzal, hogy némi állami támogatást nyújtott. Ennek köszönhetően nyithatták ki újra a kapuit. De a királyi határozat többletfeladatot is rótt: kétéves tanítóképzést kellett indítaniok. Mintegy hatvan tanítót képeztek ki 1806-ig, amikor is megint kiürült a persely, és újra be kellett zárni az iskolát.  

Tessedik írásaiban is rögzítette elgondolásait, így Európa-szerte ismertté vált gazdasági mintaiskolája, s az ott alkalmazott módszerei. Az iskola épülete ma is megvan,  múzeumnak ad otthont, amely Tessedik Sámuel nevét viseli. De nem csak ez az épület őrzi a felvilágosodás kori magyar pedagógia kimagasló személyiségének nevét, hiszen a szarvasi és a békéscsabai főiskola is róla lett elnevezve.