Százhárom évesen teljes pompában

1907-ben készült el  a kórház előterében álló épület (Gerey Ernő tervei alapján, Morandini Tamás kivitelezésében), s bár az elmúlt évtizedekben több alkalommal is javítottak állagán, most először végeztek teljes helyreállítást. A felszentelés 100. évfordulóján, 2007 nyarán a belső tér megújulását ünnepelte a gyülekezet, múlt vasárnap pedig a külső felújítás zárásaként tartottak hálaadó istentiszteletet.

„Tavaly indult a felújítás, a templom falait átfestették, a lábazatot kicserélték, szigetelték, és a bádogosmunkákat is elvégezték a szakemberek. Az egyházmegye, az egyházkerület, a városi, a megyei önkormányzat és a gyülekezet támogatásával sikerült helyreállítani templomunkat, illetve a gyülekezet saját megtakarítással is hozzájárult a költségek előteremtéséhez” – így Szabó Vilmos evangélikus lelkész. A felújítás egyébként halaszthatatlan volt, hiszen (mint azt korábban megírtuk) a torony dísztéglái már balesetveszélyessé váltak. Ezeket is kicserélték az elmúlt időszakban.

A vasárnapi hálaadó istentiszteleten Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hirdetett igét Zalaegerszegen. Úgy fogalmazott: e templom Isten műhelye, ahol jó együtt lenni. Az istentisztelet után közgyűlést, majd szeretetvendégséget rendezett a gyülekezet.

2007-ben indult a templomrenoválás az ablakok cseréjével, majd felújították a padozatot és a vízszintes burkolatokat. Aztán úgy döntött a gyülekezet, nem állnak meg félúton: renoválták a szentélyt, a kórust, a 100 éves pécsi Angster orgonát, új ajtókat készítettek, kicserélték a reflektorokat, márványból oltárt építettek, keresztelőkutat állítottak és restauráltatták a Krisztus mennybemenetelét ábrázoló oltárképet. A főbejárat fölé két tábla került: egyiken az Erős vár a mi Istenünk felirat, a másikon az egyház jelképe, a Luther-rózsa látható. A zalaegerszegi gyülekezet egyébként már 1897-ben felvetette a templomépítés gondolatát, a gyűjtés 1900-ban indult, majd 1904-ben megérkezett az első lelkész, Porkoláb Gyula. Az építkezés (immár Király Mátyás lelkész vezetése alatt) 1906-ban indult. 1907. július 7-én Gyurátz Ferenc dunántúli püspök adott hálát az elkészült templomért.

„Tavaly indult a felújítás, a templom falait átfestették, a lábazatot kicserélték, szigetelték, és a bádogosmunkákat is elvégezték a szakemberek. Az egyházmegye, az egyházkerület, a városi, a megyei önkormányzat és a gyülekezet támogatásával sikerült helyreállítani templomunkat, illetve a gyülekezet saját megtakarítással is hozzájárult a költségek előteremtéséhez” – így Szabó Vilmos evangélikus lelkész. A felújítás egyébként halaszthatatlan volt, hiszen (mint azt korábban megírtuk) a torony dísztéglái már balesetveszélyessé váltak. Ezeket is kicserélték az elmúlt időszakban.

A vasárnapi hálaadó istentiszteleten Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hirdetett igét Zalaegerszegen. Úgy fogalmazott: e templom Isten műhelye, ahol jó együtt lenni. Az istentisztelet után közgyűlést, majd szeretetvendégséget rendezett a gyülekezet.

2007-ben indult a templomrenoválás az ablakok cseréjével, majd felújították a padozatot és a vízszintes burkolatokat. Aztán úgy döntött a gyülekezet, nem állnak meg félúton: renoválták a szentélyt, a kórust, a 100 éves pécsi Angster orgonát, új ajtókat készítettek, kicserélték a reflektorokat, márványból oltárt építettek, keresztelőkutat állítottak és restauráltatták a Krisztus mennybemenetelét ábrázoló oltárképet. A főbejárat fölé két tábla került: egyiken az Erős vár a mi Istenünk felirat, a másikon az egyház jelképe, a Luther-rózsa látható. A zalaegerszegi gyülekezet egyébként már 1897-ben felvetette a templomépítés gondolatát, a gyűjtés 1900-ban indult, majd 1904-ben megérkezett az első lelkész, Porkoláb Gyula. Az építkezés (immár Király Mátyás lelkész vezetése alatt) 1906-ban indult. 1907. július 7-én Gyurátz Ferenc dunántúli püspök adott hálát az elkészült templomért.