Százfős egyházak országa
Budapest – Az idén már 171 egyház fordulhatott az adófizetőkhöz az szja egy százalékáért, és számuk évről évre növekszik. A gazdasági teljesítménnyel ellentétben ebben a tekintetben hazánk vezető pozícióban van Európában, aminek oka az egyházalapítás finoman szólva is könnyen kivitelezhető módjában keresendő. Elég hozzá száz aláírás. Lukács Tamás (KDNP) szerint emiatt fordulhat elő, hogy bizonyos felekezetek csupán gazdasági előny megszerzése céljából jegyeztetik be magukat. A törvénymódosításhoz parlamenti kétharmad szükséges. Forrás: Magyar Hírlap / Kacsoh Dániel
„Egész Európában nevetnek rajtunk, és ez bizony nagyon bosszantó” – mondta lapunknak Tomka Miklós vallásszociológus annak kapcsán, hogy a pártállami kormány – igaz, az ellenzéki erőkkel közösen kidolgozott – egyik utolsó jogszabálya még mindig érvényben van, és ezért ma is rendkívül könnyű egyházat alapítani. Gyakorlatilag bárki megteheti, elég, ha száz aláírást összegyűjt.
„Hozzám is odajöttek ilyen célzattal az Örs vezér téri aluljáróban” – érzékeltette a szabályozás lazaságát egy személyes példával a szakértő. Az elmúlt húsz évben sokan próbáltak változtatni rajta, ám eddig sikertelenül. A törvény módfelett liberális jellege annak következménye Tomka szerint, hogy annak idején úgy tűnt, a demokratikus rendszerben erősek lesznek a liberális politikai erők, ezért ezt a kérdést kizárólag az emberi jogok, vagyis a személyes szabadság oldaláról kezelték. A fentebb idézett megjegyzéssel a vallásszociológus arra utalt, hogy Magyarországon kívül az ókontinensen sehol sem lehet ilyen könnyen egyházat alapítani. Nálunk ezzel az egyház fogalma mára mondhatni degradálódott.
Az APEH ismertetőjéből kiderül: a tavalyi 155 helyett az idén már 171 egyház jogosult arra, hogy szja-felajánlásért forduljon az adófizetőkhöz. A kisegyházak száma egyes becslések szerint akár a háromszázat is elérheti. Tomka Miklós szerint sokan azért adják akár teljesen ismeretlen felekezeteknek is személyi jövedelemadójuk egy százalékát, hogy kvázi „betartsanak” a nagy egyházaknak, mondván, fenntartással vannak velük szemben.
„Eléggé tarka, pontosan nem körvonalazható ideológiájú társaság például a krisnásoké, akiknek személyes rokonszenvi alapon jó kapcsolatuk van az SZDSZ-szel. A párt támogatói ezért annak ellenére felajánlást tehetnek nekik, hogy egyébként nem támogatják az egyházak tevékenységét. De ide sorolható végül is a Hit Gyülekezete is” – mondta Tomka Miklós. Felhívta a figyelmet, hogy az adóhivatali listán szereplő felekezetek száma megtévesztő, mert sokszor majdhogynem osztódással szaporodnak, azaz a kisegyházak több részre szakadása miatt is növekedhet a leltár. Tomka megítélése szerint kaotikus a helyzet, amelyet jobban fel tudunk mérni, ha a tényleges felajánlásokat nézzük. A 2008-as adatokból kiderül: a történelmi egyházakat leszámítva a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége kapta a legtöbbet, ők csaknem hetvenkilencmillió forinthoz, míg a Hit Gyülekezete több mint ötvenhatmillióhoz juthatott ezen a címen.
Tiszta lelkűek és a fény urai
Igen érdekes nevű felekezetek is szerepelnek a listán. A Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyházát az internetes keresőbe beírva pontosan 666 találatot kapunk. Honlapján ez áll: „Az eleven úton érkező aktuális lelki tanításokat, a felsőbb hatalmak üzeneteit adjuk közre a fejlődő lelkek számára. A forrást nevezhetjük a Fény Urainak, avagy szimplán Mestereknek. Tudásuk önmagáért beszél.” A Wikipedia szerint az Akia Egyház fő feladatának „a földlakók rendben tartását és bolygónk egészségesebbé tételét vallja”. Célja a híveinek számítása szerint 2003. február 23-án elkezdődött „Új Kor kikényszerítette feladatok ellátása”. Élén a vezérmagos áll. A Tiszta Lelkű Emberek Egyháza alapítói „a Szent Szellemmel betelve és az Ő sugallatára úgy határoztak, elsődleges feladatuk az kell legyen, hogy embertársainkat a hit útjára vezessék”.
Kipufogó mint szakrális tárgy
„A következő kormány feladata lesz, hogy törvénymódosítást vigyen végbe az egyházalapítás szabályozásában, amelyhez valódi társadalmi párbeszéddel kell eljutni” – mondta lapunknak Lukács Tamás (KDNP). Az unióban egyedülállóan liberális rendszert, mint megállapítja, ma könnyű gazdasági előnyszerzésre kihasználni, visszaélve a vallásszabadság törvény által túlzottan tágan értelmezett keretekkel. Kirívó példaként említette: a kilencvenes években előfordult, hogy valaki vámmentesen hozott be az országba egy kipufogó-szállítmányt, mondván, azok szakrális tárgyak. A jobboldali kormányok többször próbálták "megjavítani" a szabályozást, ám ez a jogszabály módosításának kétharmados feltétele miatt mindig meghiúsult. A kereszténydemokrata képviselő rámutatott: Európában az egyházalapításhoz szükséges legkisebb létszám kétezer, nálunk csupán száz. (A két évtizeddel ezelőtti jogalkotás során a liberálisok még mindössze tízet javasoltak.)
Ami a civilszervezeteknél már feltétel
Az emberi jogi bizottság május végi ülésén Hiller István oktatási és kulturális miniszter arra az ellenzéki kérdésre, partner volna-e abban, hogy ne folyamodhassanak nyomban az adózók támogatásáért az újonnan alakult vallásszervezetek, igennel válaszolt. A Magyar Nemzet nemrég ismertette Balog Zoltán fideszes képviselő önálló indítványát. Ez úgy módosítaná az szja egy százalékának felajánlásáról szóló törvényt, hogy annak csak olyan bejegyzett egyház, vallási közösség lehessen kedvezményezettje, amelyet már legalább két éve jogerősen nyilvántartásba vettek. A civilszervezetek körében például ez már jó ideje feltétel.
