Pécs, a határtalan város

Káel Csaba rendezte az esti karneválhangulatú gálát, amelyen maskarások, pécsi kötődésű színészek, táncosok, művészeti csoportok közreműködésével elevenítették fel a Mecsek déli lejtőjén nyújtózó, kétezer éves város históriáját és kultúrtörténetét. A nagyrészt felújított Széchenyi téren zajló összművészeti kavalkád színvillanásaiban megjelent a római kor, az ókeresztény IV. század, a pécsi püspökség alapítása (1009), az első magyar egyetem indításának ideje (1367), a Janus Pannonius nevével fémjelzett reneszánsz, a török hódoltság másfél százada, a barokk és a felvilágosodás „újrakezdése”, a reformkor, a XX. század és a jövőbe mutató jelen…

Intenzív előkészítő munka gyümölcse érett be az EKFprogramsorozat nyitányáig, hiszen tudvalévő, hogy politikai csatározásokkal, éles vitákkal és mesterségesen gerjesztett konfliktusokkal terhes évek után vagyunk. A késlekedést nem lehetett teljesen behozni; a közbeszerzési eljárások lassúsága miatt elcsúszott pécsi nagyberuházások (a Zsolnay Kulturális Negyed, a hangversenyterem, a nagy kiállítótér és a „Múzeum utca” objektumainak felújítása, valamint a Dél-dunántúli Regionális Központ) várhatóan csak az év végére, illetve jövőre készülnek el. Érthető a sajtótájékoztatókon rendre elhangzó, „mentegetőzésnek” tűnő érvelés, miszerint ezek hos�- szú távra épülnek, és már a 2010. évben újabb lendületet kapó fejlődésnek megfelelő igények kiszolgálására hivatottak… Az új polgármester, Páva Zsolt és a programsorozat szervezői mindent megtettek, hogy az idővel versenyt futva színvonalas, vállalható fesztiválkínálatot állítsanak össze. A városvezető az előbb említett aktuális helyzetre is reagál az igényes éves programfüzet bevezetőjében: néhányan talán azt gondolják, hogy Pécs csak monumentális új épületekkel szimbolizálhatja azt, hogy Európa Kulturális Fővárosa. Ez tévedés, hiszen az épületek – legyenek azért bármily látványosak és fontosak – önmagukban kevesek ahhoz, hogy maradandó élményt nyújtsanak Pécsről. A szellemiség, a tartalom az, amely valójában képes erre…

A Pécs2010 háttérszervezete, a Hungarofest nemzeti rendezvényszervező kft. ügyvezető igazgatója, Rubovszky Rita ugyancsak ezt a gondolatot képviseli. A programsorozat sikere szerinte sem elsősorban a városfejlesztő nagyprojekteken és a világsztárok számán múlik majd, hanem azon: a város hogyan tud élni a kapott lehetőséggel. A siker záloga, hogy magyarként, pécsiként mennyire tekintjük sajátunknak történelmünket, kultúránkat, és elfogadjuk-e azt: ott kell jól éreznünk magunkat, ahol élünk. A program alapvető missziójának tartja, hogy a statikus, rendezvényés fesztiválcentrikus kultúra helyett a közösségi lét örömét élesszék újra, megtörve a hagyományos városi léttel paradox módon együtt járó magányt és elszigeteltséget. A kultúrát kiviszik az utcára, segítve az emberek közötti kapcsolatteremtést, a társadalmi együttműködést, a közös élményeken keresztül pedig a közösségi életérzés feltámasztását.

Szalay Tamás, a Pécs2010 kulturális igazgatója is sikeres évre számít. A háromszázötven fő program kínálatát mintegy száz civil kezdeményezésű és közel ugyanennyi regionális rendezvény gazdagítja, amelyeken keresztül a városrészek és a Dél-Dunántúl csatlakozó települései egyaránt megtalálhatják sajátos arculatukat. A pécsi megyéspüspök, Mayer Mihály a székesegyházban bemutatott ünnepi szentmisével vezette be a „kulturális évet”. A főpásztor utalt arra, hogy a püspökség ezeréves múltja nagyban hozzájárult, hogy Pécs európai kulturális főváros lett. Homíliájában kiemelte: a hit és a tudomány összhangja, az Istenre épülő élet, a felebaráti szeretetkapcsolat termékenysége a keresztény hit, a belőle fakadó kultúra, amely az élet kultúrája. Ez Európa! Megtisztelő és felelősségteljes kötelesség, hogy a kulturális fővárosok tanúságot tehetnek arról, ami feledésbe, elhallgatásba jutott. E szilárd alap nélkül kultúránk csak vágott virág életű lenne, és más kultúrák árnyékába kerülne. Ránk néz az ország, ránk tekint Európa. Legyünk olyanok, mint az evangéliumi házigazda, aki értékeiből régit és újat hoz elő…

Tavaly az egyházmegye színvonalas millenniumi fesztiválhéttel bizonyította, ma is milyen súllyal van jelen a keresztény gondolkodás Pécs szellemi életében. Az EKFprogramban való egyházi szerepvállalás és jelenlét azonban sokáig nem volt „egyértelmű”. Jóllehet az EKF felelősei 2009 decemberére összeállították az év eseményeit tartalmazó programfüzetet, az egyházmegyével csak január végén kezdődtek a megbeszélések. A polgármester képviselője, Antonio De Blasio kereste fel a püspököt az együttműködés szándékával, és a közös programok lehetőségeiről tárgyaltak. Nem kétséges, hogy ennek eredményeként teljesedhet ki igazán az EKF gazdag kínálata. Szakrális jellegű programokból persze még így sincs hiány. Januárban a Cella Septichora Látogató Központban nyílt ikonkiállítás a szliveni Képzőművészeti Galéria kincseiből. Márciustól októberig a Nagy Lajos Gimnáziumban állítják ki Debrecen „ajándékát”, Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiáját, áprilisban és májusban pedig a világhírű ravennai mozaikok különleges másolatait bemutató tárlat látható a Dóm Múzeumban. Május 9-én Pécsett különösen vendégcsalogató lesz a nyitott templomok napja. A székesegyház továbbra is nagyszabású zenekari hangversenyeknek, kórustalálkozóknak és orgonaesteknek ad otthont: áprilisban Olivier Latry, a párizsi Notre- Dame orgonistája játszik a bazilikában; a nemzetközi Liszt-szimpózium keretében pedig Thierry Escaich lép fel szeptemberben.

A Pannon Filharmonikusok jogelődjének számító Zeneművész Társaságot Joseph Haydn tanítványa, Johann Georg Lickl (1769–1843), a pécsi székesegyház zeneszerzőkarnagya hozta létre 1811-ben. A ma már nemzetközi hírű együttes (amelynek vezetését tavaly Peskó Zoltán vette át Hamar Zsolttól) egy száz héten át, 2011. december 9-éig tartó eseménysorozat részeként az alapító elfeledett életművének feltámasztására is kísérletet tesz. A leendő hangversenyteremben például ősbemutatóként hangzik majd el Pécs zeneszerzőjének Die Haushaltung nach der Mode című operája.