Pálfi Gézát vértanúvá tette a szekuritáté kínzása – A székelyudvarhelyi plébános rejtélyes történetéről
Talán nincs még egy olyan rejtélyes történet, mint Pálfi Géza székelyudvarhelyi plébánosé, akit az erdélyi katolikusok a Karácsony vértanújaként tisztelnek. A hívek úgy tudják: egykori plébánosukat a szekuritáté kínozta halálra, amiatt, hogy 1983 Karácsonyán, szentbeszédében nyíltan tiltakozott az ellen, hogy az akkor vasárnapra eső szent ünnep munkanap volt. Ügyéről akkor jelentést adott ki a francia Agence France Presse hírügynökség, cikk jelent meg a La Matin, a Le Monde, a La Croix és a Reforme című lapokban. 1988-ban pedig az Európa Tanács is felrója Romániának Pálfi Géza meghurcoltatását. Ennek ellenére vannak olyanok, akik állítják: Pálfi Gézát soha nem bántalmazta a szekuritáté. Forrás: dunatv.hu
Pálfi Gézát Márton Áron püspök szentelte pappá 1964-ben, majd Csíkszentdomokosra küldte szolgálni. Csíkszentdomokos után Marosvásárhelyen folytatódott Pálfi Géza papi pályája, később a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tanára lett. Nyolc évvel később a gyergyói Alfalu plébánosa, innen helyezik 1981-ben utolsó állomáshelyére, Székelyudvarhelyre. Itt mondta el 1983 Karácsonyán azt, hogy minden valamire való országban munkaszüneti nappal ünneplik a karácsonyt, a rádiók pedig karácsonyi énekeket sugároznak. A szentmisét azokért ajánlotta fel, akik önhibájukon kívül nem lehettek jelen. Hogy mi következett ezután?
„Bevitték és megverték. Azután halt bele. Ennyit tudok.” – „A Szabad Európa Rádiót, már aki hallgatta, az tudott róla. Hogy agyonvert a szekuritáté egy papot, volt visszhangja még a fiatalok körében is” – vélik az emberek.
A székelykapuiról híres Máréfalván, Pálfi Géza szülőfalujában, ugyancsak vértanúként él az emberek emlékezetében Pálfi plébános.
„Egyik héten jól van, gyönyörűen prédikál, s másik héten mája s tüdeje s minden be van gyulladva. Hát akkor mindenki tudta azt, hogy ilyen nem létezik. Mert ugye bevitték őt a rendőrségre, s akkor onnan nem engedték ki épen. Az egész falu, mindenki mondta, hogy agyonverték, Pálfi Gézát” – mondja Pál Edit Máréfalváról.
Paptársa és unokatestvére, Pálfi János székelyszentkirályi plébános azt mondja: 1983 Karácsonya után Géza plébános arról panaszkodott neki, hogy beteg, ám nem szólt a szekuritáté zaklatásairól. Annyit viszont kérdezett: Mi rosszat mondtam a karácsonyi beszédemben?
„Mi unokatestvérek, máréfalvi papok mindig azt mondtuk egymásnak, hogy valószínű... ha Gézát meg is verték, tehát fizikailag bántalmazták, és keményen bántalmazták - ha bántalmazták - ez a halál oka, nekünk azért nem mondta el, vagy nem mondott semmit, hogy óvjon minket” – véli Pálfi János, székelyszentkirályi plébános.
Fénykép készült a marosvásárhelyi klinikán Pálfi Gézáról. Barátai, rokonai - akik úgy tudják, hogy a kórteremben egy megfigyelő is feküdt - tehetetlenül nézték, ahogyan állapota egyre súlyosabb. Diagnózisról akkor még nem esett szó.
„Ferinek volt egy barátja, egy orvos barátja a marosvásárhelyi klinikán és mondta: gyere nézzük meg mi van ezzel az emberrel, operáljuk meg. És Feritől tudom, aki biztos, hogy nem hazudott, vagy nem volt amiért hazudjon, vagy mellébeszéljen, vagy felnagyítson, a hasüreg tele volt vérrel, alvadt vérrel. Tehát szabályosan elvérzett Géza, miért vérzett el? Nem tudom, a nyirokmirigy rák jár ilyen diagnosztikai következményekkel?” – meséli Pálfi János.
Pálfi plébános 1984. március 12-én hunyt el Marosvásárhelyen, az orvosi jelentés szerint rákban. Nővérei nem adnak hitelt a hivatalos jelentésnek.
„Az újságban is az van írva, hogy keresték azután a kórlapját, s hogy nem kapták meg a kórháztól Vásárhelyen, mert azt mondták, hogy hivatalos helyről elvitték, s azóta sem került meg. Akkor miért titkoltak mindent, ha rákba halt meg s természetes betegséggel” – teszi fel a kérdést Simon Gizella, a plébános nővére.
Gizella néni egyébként határozottan állítja: testvérét a szekuritáté kínozta halálra. Mint mondja, ’83 karácsonya után saját szemével látta, hogy milyen meggyötörten érkezett vissza testvére a plébániára. Arra a kérdésére, hogy honnan jön, paptestvére nem volt hajlandó válaszolni.
„Jött. A túlsó ajtón az ebédlőnél ahogy jött bé, én úgy megijedtem. Az alig tudott jönni bé az ajtón. Aztán másnap mondták, hogy megverték. Azt állították, hogy nem bántották, de ezt én magam láttam. Meg volt öregedve, meggörnyedve, alig tudott bejönni az ajtón. Amikor megjelent az újságban, hogy Udvarhelyt nem bántották, hát képes lettem volna még az újságot es széttépni. Hát én láttam, hogy jött bé az ajtón. Hát agyon volt gyötörve, alig tudott béjönni. Úgyhogy én ezt meg merem mondani millió ember előtt is. Amit láttam, azt meg merem mondani” – emlékszik vissza Gizella néni.
Derzsi András, aki - állítása szerint - mindvégig Pálfi plébános mellett volt azokban az időkben, azt mondja: Pálfi Géza vértanúsága mítosz, legenda.
„Karácsony után már elterjedt a hír, hogy elvitték, börtönbe került, hogy Temesváron van, itt-ott, le van tartóztatva. Ezt vele mindig tudattam Vásárhelyt, amikor látogattam. Elkacagtuk, ez nem volt igaz. Halála után elindult a hír, hogy őt agyonverték itt az udvarhelyi szekuritátén, és ez okozta a halálát, ez nem volt igaz, mert ő itt a szekuritátén sem megverve nem volt, sem hivatva nem volt. Mi nem tudtunk róla. S ő mindig azt mondta, a halálos ágyán is, tehát a betegsége idején, hogy ő nem volt megverve a szekuritátén soha. Hogy hogy indult el ez a mende-monda, erre nem tudnék felelni” – mondja Derzsi András egyházközségi gondnok.
Ennek ellenére Pálfi Géza vértanúságát nem lehet elvitatni az emberektől.
„Ismertem. A szekuritáté agyonverte és ő vértanú. Sajnos ilyen a székely nép. Saját vértanúit letagadja” – véli az utca embere.
Vértanú? Mende-monda? Mítosz? Az igazságot sírba vitte a plébános. Egy biztos: a ’80-as években a külföldi sajtó, illetve az Európa Tanács számára Pálfi Géza ügye kőkemény valóság volt. A kommunizmus, a szekuritáté áldozataként foglalkoztak vele, s a Karácsony vértanújaként tartja ma számon a Magyar Katolikus Lexikon is.
A film megnézhető itt:
http://www.dunatv.hu/otthon/palfi_geza_vertanu_szekuritate_kinzas.html
