Ortodox terjeszkedés a Székelyföldön

A romániai nagyvárosok utcáin támogatásokért kuncsorgó ortodox papok képe ma már a múlt ködébe vész. Ennek egyik kézenfekvő magyarázata az lenne, hogy a pópák befejezték küldetésüket, összegyűjtötték az újonnan épült templomokra és kolostorokra a pénzt, így ma már csak a hívek lelkeinek ápolásával foglalkoznak. A másik kézenfekvő magyarázat azonban valószínűbb: a gazdaságilag látványosan és roppant mód megerősödött Román Ortodox Egyház (BOR) ma már nem az utcán keresi a pénzt. A romániai görögkeleti egyház számláin az elmúlt esztendőkben súlyos tízmilliók forogtak – euróban számolva – annak a legkisebb kockázata nélkül, hogy ezekre az összegekre az állam adót vetne ki.

Miközben a történelmi magyar egyházak is élvezik elvileg az adómentességet, a helyzetük korántsem azonos a görögkeletiekével. A magyarok még ma is a kommunizmus idején elkobzott ingatlanaik visszaszerzésén fáradoznak, miközben a román ortodox egyházra számos pártszékház, pártüdülő és banképület kezelési jogát ruházta át az állam – magyarázta lapunknak Nagy Mihály Zoltán, aki 2010. májusáig a vallásügyi államtitkárság magyar szakreferense volt.

Ilyen helyzeti előnyben a BOR az égvilágon mindenből pénzt csinál, amiből csak lehet. A gazdasági válság elszegényítette a román állampolgárokat, de az ortodox parókiák jelentős anyagi haszonra tesznek szert,mert a hívek adományai mellett deszkagyárak, fogorvosi rendelők, panziók üzemeltetése egészíti ki a bevételeiket.

Hagymakupolák a Székelyföldön

A BOR nem is tagadja a ezeket csillagászati összegeket, de azt állítja, jövedelmeit folyamatosan visszaforgatja, vagy fejlesztésre költi. Ez a leginkább – a csaknem nyolcmilliós –, jelenkori Erdélyen is meglátszik. Itt jelenleg 9092 ortodox templom található, ebből a nyolcszázezres Székelyföldön 1172 ortodox egyházi ingatlan áll.

A sokat hivatkozott és emlegetett hagymakupolás-honfoglalás azonban nem csak ezekben az adatokban érhető tetten. Sokkal beszédesebb és látványosabb az Erdélyben található 203 kolostor, amelyből húszat, a románok által alig lakott Székelyföldön építettek fel, ebből is tizennégyet az elmúlt két évtizedben.

Először a mobil templom érkezik

Létezik ugyanakkor egy városi legenda Erdélyben, amely szerint az ortodox egyház apró, fából épített mobil templomokat állít fel (például Gyulafehérváron egy lakónegyed közepén). A templomot ott „felejtik" egy ideig, majd később váratlanul elviszik, de megjelenik a helyén egy új templom kőalapja, és elkezdődnek az építési munkálatok. Nagy szerint ez valójában a városi legenda kategóriájába tartozik, de a jelenséget reálisnak nevezte, „vagyis a fából készült templomokat lassan betonba öltöztetik".

Sovány vigasz, hogy vallásszociológiai felmérések azt igazolják, a románok vallásosabbak ugyan, de különbséget kell tenni aközött, hogy mennyire tiszta vallási képzetekkel rendelkeznek, itt ugyanis talán a magyarok vannak előnyben.