Orbán-kormány: az istenhit az új politikai nyelv része
Orbán Viktor a kormányalakítás napján a választásokon megszerzett bizalom megőrzésére törekedett a Nézőpont Intézet meglátása alapján, míg a Progresszív Intézet igazgatója szerint Orbán Viktor eltérő hangokat ütött meg szombaton. Forrás: MTI
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója érthetőnek nevezte, hogy Orbán Viktor két különböző beszédet mondott a nap folyamán, hiszen délelőtt még miniszterelnök-jelöltként beszélt a parlamenti képviselőkhöz, délután pedig már megválasztott kormányfőként, a kinevezett kormánnyal a háta mögött szólt támogatóihoz.
Orbán Viktor az Országgyűlésben elsősorban a kormányprogramban használt fogalmak magyarázatával foglalkozott. A nyugati példákkal alátámasztott „alkotmányos forradalom" kifejezéssel azt próbálta érzékeltetni, hogy kormánya élni akar a választói felhatalmazással – hangsúlyozta a Nézőpont Intézet munkatársa. Hozzátette: a kormányalakítás során az is kiderült, hogy az új ciklus politikai nyelvezetének az istenhit megvallása is természetes része lesz.
Magyar Kornélia, a Progresszív intézet igazgatója ezzel szemben azt húzta alá, hogy a kormányfő a parlamentben puhított az általa korábban a választásokkal azonosított forradalom kifejezésen, amit a mostani kontextusban inkább forradalmi változásként, hovatovább reformként lehet értékelni.
Orbán Viktor továbbá a Bajnai Gordonnal való kézszorítással, illetve a Lendvai Ildikónak adott kézcsókkal korábban nem tapasztalt, figyelemre méltó gesztusokat is tett - fűzte hozzá. Magyar Kornélia szerint az Orbán Viktor által az Országgyűlésben is felvázolt társadalmi szerződés képe ellent mond – például finn, szlovák, ír és spanyol – a nemzetközi példáknak, amelyek azt mutatják, hogy az ilyen kontraktusok hosszú hónapok, évek tárgyalásai után születnek.
A társadalmi kiegyezés azon múlik, hogy a kormány milyen konkrétumok mentén tárgyal a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Szerződésről ugyanis csak akkor beszélhetünk, ha az érintettek – tehát a munkaadók és munkavállalók, de esetenként az ellenzék is – világosan látják, hogy mit vállal, illetve ennek fejében mit kér a kabinet. Ennek hiányában a társadalmi szerződés fogalma üres politikai szólammá vagy diktátummá válik – fejtette ki Magyar Kornélia.
Mráz Ágoston Sámuel rámutatott: Orbán Viktor szombati beszédeiben a választók bizalmának megőrzésére törekedett a választás társadalmi szerződésként való azonosításával, illetve a sok millió magyar ember vállán álló kormány képével.
Az elmúlt évek tapasztalata ugyanis megmutatta, hogy egy kormány nem tud csak a parlamenti többségre támaszkodva nehéz döntéseket hozni, holott az ünnepélyes kormányalakítás után az új kormányfő bevallása szerint is nehéz időkre lehet számítani – fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel
A Nézőpont Intézet szakértője megjegyezte továbbá, hogy a Fidesz szombat délutáni gyűlésének az ellenzéki korszak lezárása is célja volt, hiszen a párt a korábbi „nehéz és fontos" pillanataiban, így 2002 tavaszán és 2006 őszén is ide hívta szimpatizánsait.
Magyar Kornélia úgy vélekedett, hogy a frissen kinevezett miniszterelnök a hívei előtt már a régóta alkalmazott, támadóbb hangvételű szóhasználattal élt, amelynek egyik sajátossága, hogy politikai ellenfeleit kizárja a nemzetből. Magyar Kornélia meglátása alapján Orbán Viktor így tett, amikor Kossuth téri beszédében „nyolc éve bajbajutott" országról beszélt, saját magát és pártját a hazával azonosítva.
A Progresszív Intézet igazgatója szerint az új miniszterelnök az elmúlt húsz év értékelésénél is elutasító gondolatokat jelenített meg, átmenetinek titulálva a rendszerváltás óta eltelt időt, mindeközben figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy ennek a két évtizednek a Fidesz és személye is meghatározó szereplője volt.
