Odaadták az egyháznak az egyetlen iskolát

Népszavazást kezdeményezett egy keceli lakos hétfőn arról, hogy a város önkormányzata átadja-e 700 fős iskoláját a katolikus egyháznak. A képviselő-testület ezt nem várta meg: ma délután rendkívüli ülésen döntött, átadják. Az egyház márciusban tett ajánlatot Kecel egyetlen iskolájának átvételére. A keceli iskola ma a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 13 településen 6000 gyermeket tanító iskolai szervezetébe tartozik. Az egykori kiskőrösi járás területén vélhetőleg összehangolt akció folyik: a katolikus és az evangélikus egyház a térség legnagyobb iskoláinak – a kecelin kívül a soltvadkertinek, és az egyik kiskőrösi iskolának – az egyházi kezelésbe vételét tervezi.

Ha azonban a nagyobb iskolák kilépnek a kistérségi társulásból, akkor az egységes szervezetbe integrált kistérségi iskola fenntartása ellehetetlenül, és a kisebb települések ismét azzal a problémával néznek szembe, amely miatt a társulási formát, és a mellé járó kedvezményeket az előző kormányok idején kialakították: nem lesznek képesek fenntartani az iskolájukat – mondja Orcsik Attila, a kistérségi iskola igazgatója.

Soltvadkerten és Kiskőrösön jelentősebb lázongás nélkül megszületett a döntés. A 14 ezer 300 lakosú Kiskőrösön marad világnézetileg semleges iskola. A 7500 lakosú Soltvadkerten, ahol csak egy iskola van, szintén döntöttek már, de csak 2012 szeptemberétől adják egyházi kezelésbe az iskolát. Kecelen viszont szokatlanul rapid módon zajlik a folyamat: már idén szeptember 1-jétől egyházi fenntartásúként indulna a tanév. Pedig maga a polgármester, Haszilló Ferenc is azt nyilatkozta még március elején: a Petőfi Népe című megyei lapból szerzett tudomást, hogy Bábel Balázs kalocsai érsek szerint tárgyalások folynak a keceli iskolának a katolikus egyház kezelésébe adásáról.

Borbényi Ilona önkormányzati képviselő szerint – noha a kalocsa-kecskeméti egyházmegye képviselői folyton hangsúlyozzák, hogy csak ott veszik át fenntartásra az iskolát, ahol ezt a szülők jelentős többsége igényli –, a katolikus egyház azelőtt tett ajánlatot az iskola átvételére, hogy a szülőket megkérdezték volna. Az első – és eddig az egyetlen írásos – ajánlat még nem is a teljes, 700 fős iskola átvételéről szólt, hanem azt javasolta, hogy bontsák ketté az iskolát, és csak egyik része maradjon az önkormányzat kezelésében, a másikban alakuljon meg a katolikus iskola. A keceli önkormányzat úgy döntött: megvizsgálják az ajánlatot. A testületi ülésen azonban az egyház képviselői már azt mondták: az egész iskola kell nekik. Sőt, 50, vagy 99 évre vennék át fenntartásra. Az épületek nagyon jó állapotban vannak, 2005-ben újították fel őket európai uniós támogatással.

Megkérdezték a szülőket – de a fórumokat úgy szervezték, hogy azon csak kevesen tudtak részt venni. Egyik napon szóltak, hogy másnap délután négykor lesz a fórum – az emberek jó része nem tudta szabaddá tenni magát. A fórumon felmerült kérdésekre nem válaszoltak érdemben. Pedig több szülőt aggasztott, hogy mi lesz a nem katolikus világnézetűekkel, illetve mitől lesz jobb az oktatás, ha a katolikus egyház irányítja az iskolát. A pedagógusok is félnek – az ő kérdéseikre, hogy kötelező lesz-e böjtölni, zarándoklatra járni a tanároknak – sem érkezett válasz.

Hétfőn egy keceli polgár népszavazási kezdeményezést juttatott el Opauszki Zsuzsanna jegyzőnek. A kezdeményező azt szeretné, ha a 7200 keceli választópolgár előbb véleményt nyilvánítana, és ennek alapján hozna döntést az önkormányzat. A jobboldali többségű testületben Borbényi Ilona azt az álláspontot képviseli, hogy sem a képviselők, sem a lakosság nem rendelkezik elég információval ahhoz, hogy ilyen horderejű kérdésben – 50 vagy 100 évre kiadják a kezükből a város iskolája feletti rendelkezést – felelősen állást tudnának foglalni. Nem tudni, hogyan alakul a jövőben a közoktatás finanszírozása: lehet, hogy az egyháznak is kevesebb pénze lesz, ha már nagyon sok iskolát átvesz. Lehet, hogy az önkormányzatoknak lesz több forrásuk, vagy az állam növeli a normatívát, esetleg állami fenntartásba veszik az iskolákat. A képviselő asszony nem érti a sietséget sem: miért kell most, azonnal dönteni, és Kecelen miért olyan sürgős a dolog, hogy 2012 szeptemberét sem lehet megvárni az egyházi iskola indulásával.

Opauszki Zsuzsanna jegyző megerősítette, hogy megkapta a népszavazási kezdeményezést. Ha törvényesnek tartja a feltenni szánt kérdést, akkor indulhat az aláírásgyűjtés. A jegyző asszony kérdésemre kiemelte: egyoldalú szerződésmódosítással csak tavaly december 31-ig léphetett volna ki a kistérségi társulásból a keceli önkormányzat. Idén május 31-éig még kiléphetnek, de már csak akkor, ha a kistérségi tanács ehhez hozzájárul. Ha viszont május 31-éig nem történik meg ez a döntés, akkor idén szeptembertől már indulhat egyházi kezelésben az iskolaév.

Haszilló Ferenc, Kecel polgármestere azt mondja: a városnak mind anyagilag, mind a nevelés erkölcsi vonatkozásait tekintve megéri a váltás. Először valóban arról volt szó, hogy megosztják az iskolát, de a főegyházmegye szakértői azt mondták, szegregációt, vagy ellentéteket szülne, ha két eltérő profilú iskola jönne létre Kecelen. Összesen hét fórumot és egy háromórás közmeghallgatást tartottak, utóbbit a város honlapján bárki megnézheti. Aki tájékozódni akart, megtehette. A katolikus egyház partnerséget ajánlott a kisebb felekezeteknek, akik jelen lehetnek a saját hittanóráikkal az iskolában. Kérdésemre, nem elsietett-e a döntés, amelyet szerda délután rendkívüli testületi ülésen elfogadtak, Haszilló Ferenc azt felelte: - Ha csak egyetlen évre mentesülünk az állami normatíva 98 millió forintos önkormányzati kiegészítése alól, már megéri, hiszen abból törleszteni lehet az 1 milliárdos kötvénykibocsátás 2013-ban esedékes részletét.

A kisebb településeken valószínűleg megszűnik a felső tagozat, ha a három város nagyobb létszámú iskolája kiszáll a kistérségi iskolából. Akkor ugyanis 15 fő alatti osztályok lesznek a felső tagozaton. Baltás István a 2200 lakosú Csengőd polgármestere azt mondta: náluk ez a veszély nem fenyeget, de érdekük, hogy megmaradjon a társulás. Amikor 2007-ben megalakult a kistérségi iskola, akkor a társulás miatt 30 százalékos többletnormatívát kaptak – ezért a nagyobb települések népesebb iskoláinak is megérte részt venni benne. Csakhogy azóta egyfolytában csökken a kistérségi többlettámogatás – így a nagy létszámú iskoláknak már nem jelent előnyt a társulás. Pillanatnyilag az egyházi kezelésbe adás a divat, ezzel rövid távon a legtöbb önkormányzati pénzt megspórolni. De várható, hogy megváltozik az iskolák finanszírozásának rendszere, és az állam átveszi, átszervezi és maga üzemelteti azokat az iskolákat, amelyeket az önkormányzatok nem tudnak fenntartani. Ezzel azonban nemcsak a terhet veszi le a települések válláról, hanem még kevesebb költségvetési támogatást ad, esetleg a helyi iparűzési adó feltételeit is megváltoztatja. Nem véletlen, hogy az egyházak most a legnagyobb, önmagukban is jól fenntartható iskolákat igyekeznek megszerezni.

„Akármit írt is alá Horn Gyula annak idején a Vatikánnal, nem mindegy, ki milyen induló pozícióból kezd majd el tárgyalni, amikor a finanszírozási feltételeket újraírják. Hiszen ha minden iskolát kivisznek az egyházak, akkor is lesz még ennyivel több pénze a költségvetésnek a fenntartásukra? És ha lesz, akkor miért nem adták oda eddig is az önkormányzatoknak?” – kérdi a csengődi polgármester.