Nem akarunk tantervi diktatúrát – Interjú Hoffmann Rózsával

– Miként értelmezhetjük, hogy az oktatásügy teljes megújítására törekszik?

– Idén áprilisban az ország elsöprő erővel mondott nemet arra, ami az elmúlt nyolc évben történt. Ennek megfelelően az oktatásügyben is új időszámítás kezdődött. Az újjáépítés mindenekelőtt azt jelenti, hogy korszerűsített formában vissza kell térnünk ahhoz, ami régen jól működött. Első lépésként újból meg kell erősíteni az iskola hagyományos nevelő szerepét, világos elvárásokat támasztva, szemben azzal a „szolgáltató" jelleggel, amivé az elmúlt nyolc év oktatásfilozófiája tette. Ennek részeként helyre kell állítani a tanárok tekintélyét is. Arra mondott most igent a társadalom, hogy a gyerekek az iskolában biztonságos körülmények között valódi tudást szerezhessenek. Persze érezzék magukat jól, de a legfőbb cél a szorgalmas munkán alapuló társadalom építése, és ennek megfelelően kell alakítanunk  az iskolai elvárásokat, méghozzá a gyermekeink érdekében.

– Mit jelent az a sokszor idézett mondata, hogy vissza kell térni a hagyományos „normatív pedagógiai kultúrához”?

– Egy egészséges társadalomban léteznek mindenki által elfogadott, iránytűként szolgáló normák, amelyek útjelző táblákként működnek az életben. A normatív pedagógiai kultúra az értékalapú nevelési-tanítási gyakorlat általános érvényét jelenti. Ehhez kívánunk visszatérni. A normatív pedagógia korántsem azonos az embertelen, parancsokra és büntetésre támaszkodó poroszos pedagógiával, bár sokan – dilettáns módon – összemossák a kettőt.

– Mind a Fidesz, mind a KDNP programja hangsúlyozza az iskolai etikaoktatás, sőt a fakultatív hittan fontosságát. Mennyiben látja szükségesnek, hogy a központi oktatásirányítás ideológiai elvárásokat támasszon az intézmények felé?

– Világnézeti elvárásokat nem lehet megfogalmazni egy modern demokratikus társadalom oktatáspolitikájában. De értékelvárásokat igen. S az erkölcsi értékeinket kijelöli számunkra a múltunk, Európa közös kincse: az antikvitás és a zsidó-keresztény etika útmutatása. Bár kevés szó esik róla, de nem árt tudni, hogy az ateizmus is világnézet, így azt sem lehet előírni követendő világnézetként. Az értelmezhetetlen „világnézeti semlegesség" helyett a világnézeti türelmet találom kívánatos hívószónak. A világnézeti türelem elfogad, tudomásul vesz, és nem kényszerít sem megalkuvásra, sem képmutatásra. Ez a szemlélet szolgálja az ember méltóságát, és ez felel meg a demokratikus normáinknak.

– Mennyiben tekinti a tárca irányadónak a Bölcsek Tanácsa Szárny és teher című koncepcióját, melyről jó ideje jelentős szakmai egyeztetések folynak?

– Aki összeveti a Kereszténydemokrata Néppárt Iskola, Erkölcs, Tudás című programját (amely november óta nyilvános a honlapon) a Szárny és Teher oktatási fejezetével, az egyértelműen megtapasztalhatja a mély tartalmi azonosságot. Ez persze nem véletlen, hiszen a Bölcsek Tanácsának munkájába többször is bekapcsolódtam.

– Melyek lesznek a legelső intézkedések oktatásügyben?

– A most elfogadott törvénymódosító javaslatok három korábbi intézkedést hoznak helyre. Az egyik módosítás az osztályozás visszaállítását jelenti az alsó tagozatban, ami azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek teljesítménye ismét összemérhető legyen. Ennek a lépésnek erős szakmai támogatottsága van, nem véletlen, hogy külföldön is visszaálltak az osztályzásra, mert romlott a gyerekek teljesítménye. Emellett meghagyjuk a szöveges értékelést is, aminek megvan a maga létjogosultsága, ám csak-is kiegészítő lehetőségként.

Az évismétlés lehetősége második osztálytól szintén ezzel kapcsolatos. A tananyag úgy lett kialakítva, hogy azt egy átlagos képességű és szorgalmú gyerek teljesíteni tudja. Aki harmadik osztályra nem tanul meg írni, olvasni, számolni, azt a gyereket nem szabad tovább engedni, mert a „kegyelemből" átengedett gyerek - a tapasztalatok szerint - végleg lemarad. Ilyenkor azt is meg kell vizsgálni, hogy nincs-e olyan problémája a gyereknek, ami miatt őt a közoktatás rendszerében más helyre kell irányítani. Az osztályozás, évismétlés kérdésében persze fontos, hogy ne kövessenek el a tanítók szakmai hibákat, ezért erősíteni kell a munkájuk támogatását és külső ellenőrzését. Biztos vagyok benne, hogy ez esetben érdemben nem fog nőni a buktatási arány.

– Egyes hírek szerint eltörlik az általános iskolai kompetenciafejlesztést, holott az Európai Parlament 2006-os ajánlásában olyan kulcskompetenciákat határozott meg, melyek köré az oktatást szervezni kell.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.