Múzeum, műemlék, világörökség: ki miből él?

A látogató a legfontosabb, de nem elég

„A kilencvenes években még sokkal kevesebb bevételt hoztak a látogatók: számuk az elmúlt években a következetesen minőségi kiállításoknak hála növekedett meg, s így a múzeum saját bevételének nagyobbik része, 500-600 millió a jegyeladásokból származik” – mondta el a műemlékem.hu-nak a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Baán László hozzátette: jóval félmillió fölött van a látogatók száma, azonban a jegybevételek önmagukban nem volnának elegendőek: fontos a szponzori támogatás, a múzeumi terek bérbeadása, illetve az ajándékbolt profitja is.

A Szépművészeti Múzeum éves szinten 900 millió forint bevételt könyvelhet el összesen. Ehhez egymilliárdos állami támogatás kapcsolódik, így stabil az intézmény pénzügyi mérlege. Az összeg ugyan soknak tűnhet, azonban egy nagyobb kiállítás megrendezésének költsége eléri a több száz millió forintot. 

Átkozzák a belépődíjat

„Kénytelenek vagyunk belépődíjat szedni a látogatóktól, hiszen különben tán' a templom kapuját sem tudnánk kinyitni” –- jelentette ki portálunknak a jáki templom plébánosa. Dr. Rátkay László közölte: éves szinten meghaladja a tízezret a templomba belépőjegyet váltók száma, az így befolyó összeg kevesebb mint 4 millió forint.

Ez el is megy a villanyra és a kisebb javítási munkálatokra. Szednek ugyan egyházi adót, azonban csupán lassacskán tudnak spórolni restaurátori munkák megrendelésére. Egy-egy nagyobb beavatkozás finanszírozására pedig végképp nincs reményük.

„Az emberek egy része felháborodik a belépődíj miatt, azonban nincs más választásunk” - tette hozzá a plébános. „A püspökségnek még mi utalunk vissza a fizetésünkből, hogy hozzájáruljunk a papok nagyon szerény nyugdíjához, különben éhen is hallhatnának. Hogyan kérnénk pénzt a püspökségtől, amikor nincsen neki semmije?” 

Egymillió havonta csak a légkondi

„Mivel a Cella Septichora még újdonságnak számít, viszonylag sokan, évente húsz-huszonöt ezren keresik fel az ókeresztény sírkamrák együttesét, mert kíváncsiak a nemrég megnyitott föld alatti terekre is” - mondta el a Pécs/Sopianae Örökség Nonprofit Kft. tanácsadója kérdésünkre. Újvári Jenő szerint így a jegybevétel meghaladja a 20 millió forintot. Húsz-huszonöt milliót pályázatokból, támogatásokból gyűjtenek össze, ötven milliót pedig a város, illetve a megye ad minden évben.

A Világörökségi helyszín teljes éves költségvetése egyébként több mint 100 millió forint: csak fűtésre és légkondicionálásra havonta egymilliót költenek.

A fejlesztéshez már pályázni kell

A fővárosi intézményeket leszámítva az ország leglátogatottabb múzeuma az egri Dobó István Vármúzeum. „Négyszázezer körül alakul évente a látogatók száma, ez azonban kevés az üdvösséghez” – mondta el az intézmény igazgatóhelyettese. Veres Gábor közölte: 130-140 millió forint évente a jegyek eladásából befolyó összeg, ez körülbelül a költségvetésük fele. A másik felét pályázatokból, támogatásokból gyűjtik össze.

Ha fejleszteni, beruházni akarnak, netán rekonstrukciós, vagy csak nagyobb állagmegóvó munkálatokba kezdenének, pályázatokon kell forrást találniuk. 

Nincs nullszaldós kastély

„220 millió forintba kerül a fertődi Esterházy-kastély éves működtetése, ám ebben nincsenek benne a rekonstrukciós, felújítási munkálatok” – közölte a kastélyegyüttest kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Varga Kálmán hozzátette: a saját bevétel 160 millió forint körül van, így 60 milliót az intézmény költségvetéséből kell pótolni.

„Évi 150 ezer látogató 110-115 millió forintot hagy a kastély kasszájában, 45-50 milliót a termek bérlébeadásából, rendezvényekből tudunk hozzátenni” – mondta az igazgató, aki úgy véli: lehetetlen egy kastélynak csak a saját forrásaiból nullszaldósnak lennie, az állami támogatás elengedhetetlen.