MSZP: a vallásba ne keveredjen politika

Létrehozás: 2010. április 21., 09:30 Legutolsó módosítás: 2010. április 21., 09:33

Budapest – Az MSZP azokra az állam és az egyház viszonyában bekövetkező lehetséges változásokra hívta fel a figyelmet, amelyeket a Fidesz kezdeményezhet kétharmados többség birtokában. Forrás: MTI

Lendvai Ildikó pártelnök – a Mesterházy Attila listavezetővel közösen – a „7 nap a demokráciáért" sorozat részeként tartott hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten azt mondta: kétharmad birtokában minden változtatható, ami most még lelkiismereti alapon működik. Példaként említette, hogy kötelezővé lehet tenni a hittan oktatását vagy gyermekelhelyezési perekben figyelembe vehetnék a vallási hovatartozás.

Hangsúlyozta: az MSZP szerint az egyházak fontos szereplői a magyar közéletnek, van intézményfenntartó szerepük, amelyhez megfelelő finanszírozásra van szükség, de a szocialisták továbbra is úgy gondolják, hogy a felekezeti hovatartozás, a vallásgyakorlás vagy a vallástalanság joga lelkiismereti kérdés, a vallás magánügy.

A vallásban semmi keresnivalója nincs a politikának, és a politikában semmi keresnivalója nincs az állami funkciókat átvállaló egyháznak - szögezte le.

Véleménye szerint a politika és a vallás összemosása „már betette a lábát életünkbe", pedig ennek nem lett volna szabad megtörténnie.

A legdurvább esetnek azt tartja, hogy Hetyei Lászlót, Budapest 25. választókerületének szocialista jelöltjét a XV. kerületi Boldog Salkaházi Sára templom káplánja nem engedte áldozni vasárnap. Mint mondta, a szentség megtagadása egy hívő számára a teljes megszégyenítést jelenti.

Ide sorolta a rákoscsabai plébános miseintenciót és azt is, hogy korábban Kiss-Rigó László megyéspüspök a Fidesz mellett kampányolt.

Lendvai Ildikó a veszélyek közé sorolta azt is, ha az állam közhatalmi funkciói és az egyház feladatai összemosódnak, és az állam bizonyos ellenőrző szerepet szerez az egyházak felett.
Felidézte egyebek között azt, hogy a Fidesz-kormány idején bizonyos fokig meg akarták nehezíteni az egyházalapítást, de úgy, hogy a megalakuló vallási szervezet legfontosabb alaptételeit az államigazgatás bírálta volna el és az ügyészségnek is lett volna jogosítványa az egyházak felett. Megemlítette azt is, hogy a Fidesz szerette volna, ha népszavazáskor az emberek vallási meggyőződésére is rákérdeznek.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben