Mocsáron magasodó református templom Nyírmihálydiban
Nyírmihálydi – Azért is egyedülálló a Nyírmihálydi Református Templom, mert a templom történetével elénk tárult a magyar nép története, a III-IV. század, a szkita temetkezési helytől a görög katolikus és a református vallás történetét felelevenítő épületegyüttesével. Forrás: szon.hu / Ladányi Tóth Lajos
„A templom a keresztény templomokkal ellentétben a község legmélyebb, mocsaras pontján található, és a felépítése is nagyon sok meglepetést tartogat a vendégeknek, Már a tetőszerkezete is messziről közvetíti, hogy egy nem mindennapi épület magasodik – közölte Szabó András, a Magtár Múzeum vezetője. – A három részből álló épület közepén a belső falon freskómaradványokon túlvilági lények maradványai láthatók. Egyszerű stílusban felépült környezetünkben nem található kőépület lőrések és támpilléres kivitelben. Az elhelyezés arra utal, hogy a templom középső része a kereszténység előtt épült, azaz összefüggésben van a szkita temetkezési hellyel és az ótemplommal.”
„A nyugati oldalon található rész arról szól, amint 1127-ben II. István a Balkánon lakó rácokat telepít az országba. Ezidőtájt községünket Rác Miháldinak hívták. Az 1500-as évek elején Nyírmihálydiban is terjeszkedett a református vallás. A gyülekezet a nyírbogáti református egyházhoz tartozott, 150 évig közös papjuk volt. Az istentiszteletet mindkét felekezet egy templomban tartotta, évekig sok ellentét alakult ki közöttük.”
Előfordult, hogy a két gyülekezet hívei összeverekedtek a templomban, az eset „székper” néven vonult be a helység történelmébe. Az országos egyházi személyek a vallási béke megtartásáért úgy határoztak, hogy a görög katolikusok Nyírgelséhez tartozzanak. A reformátusok megkapták a templomot, Mihálydi visszakapta a nevét, akkoriban épült a templom keleti félköríves része. A különálló Faharang torony 1782-ben, Nagy Mihály lelkész szolgálati idején épült. A református templom történetéről egyébként részletesebb információval a Magtár Múzeumban szolgálunk az érdeklődőknek.
