Másfél évtized után távozik az evangélikus lelkész

— Békéscsabai lelkészként utolsó vasárnap délelőtti főistentiszteletére készül. Emlékszik még az első békéscsabai igehirdetésére?
— Kristálytisztán. A nagytemplomban beszéltem először a békéscsabai gyülekezet előtt 1994. augusztus 21-én. Az új közösségben tartottak tőle, hogy a hangom majd nem tölti be kellően a nagytemplomot, ezért külön erősítőt szereltek fel a kedvemért. Akkor, mint segédlelkész kezdtem, folyamatosan tanultam bele a szolgálatba. Előbb másod-, majd parókus lelkésszé választottak.

— Elhivatottsága közismert. Mikor döntötte el, hogy erre a hivatásra adja a fejét?
— Még gyermekkoromban. Talán hatodikos lehettem, amikor Janák Sándor, az osztályfőnökünk megkérdezte, hogy ki mi szeretne lenni, ha nagy lesz. Én felálltam, és azt válaszoltam, hogy evangélikus lelkész. Ez az úttörőmozgalom korában, a nyolcvanas évek elején nem volt szokványos válasz.

— Egyedül él. Nem gondolt még arra, hogy jó lenne egy társ, akivel megoszthat gondot, örömöt?
— Életemet eddig teljesen a hivatásom töltötte ki, melybe minden energiámat igyekeztem belefektetni. A nőtlenség állapot. Egyrészt múlandó állapot. Másrészt igaz rá, amit az apostol mond: „Aki nőtlen, az az Úr dolgaival törődik: hogyan legyen tetszésére az Úrnak. Aki viszont megházasodott, az a világi dolgokkal törődik, hogyan legyen tetszésére a feleségének... ezért gondja meg van osztva.” Egyébként három keresztgyermekem van. Bátyám fiai, Tomi és Andris 17, illetve 13 évesek. Okos és jól nevelt nagy kajlák. Keresztlányom, Ráhel, még csak 3 éves. Egy kis angyal. Békéscsabáról talán ő fog a legjobban hiányozni.

— Hangján érződik a szomorúság. Ha sok minden hiányzik majd, akkor egyáltalán miért megy el?
— Ez egy fájdalmas történet. Az egyházközség vezetősége és köztem kiéleződött konfliktus következménye az, hogy távozom. Ez azonban nem csupán a saját döntésem, hanem a csabai egyházvezetés több tagja is kimondta: semmilyen körülmények között nem tudnak együtt dolgozni velem, ezért a gyülekezet érdekében menjek el. Mindez a gyülekezet megkerülésével ment végbe. A legszomorúbb az, hogy az egyház és a lelkészi szolgálat hitelessége sérült. Joggal kérdezik az emberek, hol van a szószékről hirdetett szeretet és bűnbocsánat?

— Mit üzen a maradóknak?
— Ha valakit megbántottam, attól bocsánatot kérek. Amint én is kész vagyok megbocsátani az ellenem vétőknek. Összességében meghatározó része volt életemnek a Békéscsabán töltött 15 esztendő. Nagyon szerettem, szeretem a várost, az elmúlt másfél évtized alatt, mint azt többen megfogalmazták, igazi csabaivá lettem. A gyülekezetet arra kérem, emlékezzenek szeretettel rám, és fogadják el azt, hogy a lelkész sorsa magában hordozza a vándor létet. Lelkészek jönnek-mennek, szolgák váltják egymást, de a szolgálat és mindenek felett, akit szolgálunk: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.”