Magyarországra jön a Nobel-díjas író

Magyarországra látogat december 9-én  Elie Wiesel Nobel-díjas író az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) meghívására – jelentette be Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija Budapesten kedden sajtótájékoztatón.

Hivatalos látogatásra most először jön Magyarországra a Nobel-békedíjas író abból az alkalomból, hogy a Chábád Lubavics mozgalom, amely a zsidó tudományok és kultúra ismeretterjesztésében, a zsidó közösségi élet rendszerváltozás utáni újjáélesztésében nagy érdemeket szerzett, idén ünnepli 20. születésnapját – mondta.   

Hozzátette: „nem volt könnyű rávenni” Elie Wieselt arra, hogy a második világháború után újra Magyarországra jöjjön. A holokauszt feldolgozásában Elie Wiesel sokat tett, munkássága az emberi jogok védelme és a béke üzenetének jegyében telt.   

A látogatás alkalmából Magyar-zsidó együttélés a közös jövőért címmel szimpóziumot tartanak a parlamentben, amelyet az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága, az EMIH és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége rendez. A tanácskozásnak Elie Wiesel lesz a díszvendége és központi előadója, köszöntőt mond Bajnai Gordon miniszterelnök, s a tervek szerint felszólal Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő – mondta.   

Elie Wieselt fogadja Bajnai Gordon és Sólyom László köztársasági elnök is.

Közlése szerint Elie Wiesel találkozik a holokauszt magyar túlélőinek egy csoportjával, ellátogat a Holokauszt Emlékközpontba, magyarországi egyházi vezetőkkel tárgyal és előadást tart a Hetek klubjában. Díszvendége lesz a Chábád Lubavics Alapítvány jótékonysági vacsorájának, amelyre meghívták Mádl Ferenc volt köztársasági elnököt, Aliza Bin-Nount, Izrael budapesti nagykövetét és Jeffrey Levine-t, az Egyesült Államok nagykövetségének ügyvivőjét is.

Oberlander Báruch rabbi, a lubavicsi mozgalom vezetője beszédében rámutatott: az emlékezést nem lehet csak elvont fogalomként megélni, ezt tettekkel is bizonyítani kell, ezért jön a Nobel-díjas író Magyarországra.

Elie Wiesel 1928. szeptember 30-án született Máramarosszigeten ortodox zsidó családban. Tizenöt évesen családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan a monowitzi, majd a buchenwaldi táborba került. Szülei és hatéves húga nem élték túl a borzalmakat.   

Filozófiát tanult a Sorbonne-on, majd újságíróként dolgozott, ekkor kezdett könyveket írni. Esszéi, novellái és drámái elsősorban az európai zsidóság kiirtásáról szóltak. Ő használta először – a mai értelemben – a holokauszt kifejezést.   

A Nobel-békedíjat 1986-ban kapta meg, ezután feleségével létrehozták az Elie Wiesel Alapítvány az Emberiségért elnevezésű szervezetet, ennek az író a mai napig az elnöke. 1978-1986 között a nemzetközi holokauszt emlékbizottság elnöke volt. Napjainkban is fő feladatának tekinti a fajgyűlölet elleni küzdelmet.   

Csaknem negyven könyvet írt, amelyből több magyarul is megjelent: Az éjszaka (1956), A hajnal (1961), Az eskü (1973), Egy meggyilkolt zsidó költő testamentuma (1980) és a Minden folyó a tengerbe siet (1995).