Magyarország: adakozásban nem vagyunk jók

— Felvéve: ,
Létrehozás: 2010. december 27., 11:43 Legutolsó módosítás: 2010. december 27., 11:45

Hazánk késésben van a nyugati országokhoz képest a kollektív segítségnyújtás tekintetében. A Baptista Szeretetszolgálat programigazgatóját, Gál Dávidot kérdezte a mindennapi.hu az évről-évre szaporodó jótékonysági koncertekről. Forrás: mindennapi.hu / Horváth Csaba

– A jótékonysági koncert, a kollektív segítségnyújtás meghatározó formája lett az adakozásnak, de miért lehet az, hogy ezzel szemben a szomszédaikon például nem szívesen segítenek az emberek?

– Talán mert előfordulhat, hogy a szomszéd másnap is kérni fog. Félelmet kelthet, hogy a szomszéd vagy akár az utcán a telefonfülkébe beköltözött hajléktalan ránk támaszkodjon, kialakuljon egy  kényelmetlen viszony, ezért választják sokan szívesebben az anonim adakozást. Persze akadnak olyanok is, akik rendszeresen teát és zsíros kenyeret hordanak a telefonfülkékben élő hajléktalanoknak. De azért is megnyugtatóbb egy jótékonysági rendezvényhez csatlakozni, mert annak keretében szakemberek végzik a segítségnyújtást, és nem aggódni senkinek amiatt – sokszor jogosan –, hogy vajon tud-e jól segíteni, vagy csak még nagyobb baj lesz belőle. Magyarországon nagy segélyszervezetek úgy jelennek meg jótékonysági rendezvények mögött, hogy ők tudják, mit csinálnak. Jó példa erre a Baptista Szeretetszolgálat és Ákos cipősdoboz-akciója. Ebben a formában kockázatmentesen át lehet élni az adás örömét.

– Milyen az ideális jótékonysági koncert?

–  Ingyen lép fel az énekes, ingyen van a helyszín, a reklám és a technika. Ez talán nyugaton itt-ott megvalósul néha, de Magyarországon „vegytiszta” jótékonysági koncert nem létezik. Mindenki, aki részt vesz ezeknek a szervezésében, az üzleti ártól indul lefelé, az anyagár felé. Előfordul, hogy egy rendezvény ráfizetéses lesz, hogy még erősebb legyen a jótékonysági oldal. Magyarországon a jótékonysági rendezvények célja gyakran az, hogy egy témát a figyelem homlokterébe állítson, nem pedig, hogy egy adott ügyre pénzt gyűjtsön. A „Jobb velünk a világ”,  valamint a „Nem Adom Fel”  -koncertek fő célja, hogy megjelenítse a társadalomban a mozgássérültek és kerekesszékesek, valamint értelmi fogyatékosok helyzetét. Az pedig kuriózum, hogy színpadra állítják a Nem Adom Fel zenekart, ami nagy többségben sérült emberekből áll.

– A jótékonysági koncerteknek mennyire partnere a magyar sajtó?

– Idén egy vörösiszap- valamint egy nagy árvízi katasztrófát is átélt az ország, ezeknél maga a média is szerepet kívánt vállalni. Segélyszervezeti szempontból furcsa viszont, hogy az egyik kereskedelmi rádió minden katasztrófánál saját segélyprogramot hirdet. Az ilyen és ehhez hasonló mértékű katasztrófákhoz kapcsolódó hiteles jótékonysági akciók könnyen jutottak médiafelülethez. A médiumok azzal is jótékonykodni kívánnak, hogy egy-egy ilyen felhívást ingyenesen tesznek közzé. Főleg az elektronikus médiumok akár egy sokmilliós reklámfelületet biztosítanak egy-egy ilyen rendezvény számára. Ez óriási dolog, hiszen ettől működnek ezek a rendezvények.

– Külföldön hogyan működnek a jótékonysági koncertek?

–  A nyugati rendezvényeken, pl. az Egyesült Államokban vagy Hollandiában minden, ami szükséges, ingyenesen a rendelkezésre áll, de Magyarországon nem annyira fejlett az adakozói kultúra. Nálunk is van azért jó példa: a Budapest Sportaréna, ahol a Nem Adom Fel koncert vagy Ákos cipősdoboz koncertje is volt, jótékonysági célból ingyenes lehet, ami ritka állami segítséget jelent. De azért nagyon komoly késésben van Magyarország a jótékonyság, az adakozás terén.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben