Lomnici: „A mártírok emléke összeköt bennünket!”
Lomnici Zoltán bizakodó. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének felhívása úgy fest, célba ért, hiszen a történelmi egyházak vezetői, a parlamenti pártok képviselői és a meghatározó orgánumok, a hazai elektronikus média "főszereplői" sorra aláírják azt a nyilatkozatot, mellyel "elkötelezik magukat az emberi jogok, az egyenlő méltóság védelme mellett, és visszautasítanak minden olyan sértő megnyilvánulást, mely más személyek vagy csoportok ellen irányul, azok vallási vagy nemzeti és etnikai hovatartozása miatt." Forrás: mixonline.hu / Szabó Zoltán Attila
Szimbólumértékű, hogy amikor a Legfelsőbb Bíróság épületében jártam, éppen géppisztolyos rendőrök sorfala és kordonok között kellett megközelítenem a hirtelenjében inkább erődítményhez, mintsem egy demokratikus állam törvényszékhez, ítélőszékhez hasonlító építményt. A felfordulást a Budaházy-per okozta. A szokottnál is nehézkesebb procedúra után azért csak sikerült feljutni Lomnici Zoltán első emeleti irodájába, ahol a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke a „kampány" jelenlegi állásáról, a gyülöletbeszéd elleni civil mozgalom céljairól, lehetőségeiről beszélt.
- Hangsúlyozottan volt közjogi méltóságként, s nem bíróként, inkább aggódó állampolgárként tettem meg javaslatomat több mint két héttel ezelőtt. Úgy érzem, békésebben élhetnénk, ha a közbeszédből végre eltűnne az egyenlő emberi méltóságot sértő minden egyes antiszemita, rasszista, keresztényellenes megnyilvánulás. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy visszautasítsuk azokat a megjegyzéseket, amelyek személyek vagy csoportok ellen irányulnak, vallási, nemzeti, etnikai hovatartozásukra utalva - említi Lomnici Zoltán, aki azt sem titkolja, hogy meglátása szerint a 24. órában vagyunk. - Most halottam a rádióban - fűzi hozzá -, hogy ha az észak-magyarországi településeken nem sikerül mielőbb konszolidálni a helyzetet, akkor polgárháborús állapotok alakulhatnak ki. Ez ellen tennünk kell!
Lomnici utal arra is, hogy az Európai Unió emberjogi biztosa éppen a napokban fejezte ki aggodalmát a miniszterelnöknél a magyarországi állapotok miatt. - Ő is jelezte, hogy a közbeszédben, a nyilvános szereplések alkalmával, főleg romaellenes, tehát rasszista tartalmú szövegek is megjelenhetnek, és Magyarország ez ellen nem tesz semmit - summázza a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, aki úgy érzi, az egyre inkább elfogadott, általa indított akció azért is életképes, mert hangsúlyozottan civil "irányból" közelít a problémához.
- Fontos része a felhívásnak - jegyzi meg a címzetes egyetemi tanár -, hogy a 20. század történelme során számos olyan jogsértést követtek el, melyeknek máig ható következményük van; gondoljunk csak a náci időkre, az ötvenes évek törvénysértéseire, az 56-os kivégzésekre. Ezért is rögzítettem, hogy: "a felhíváshoz csatlakozók fontosnak tartják a másoknak fájdalmat okozó történelmi sérelmek kölcsönös tiszteletben tartását is, és mindenkit arra hívnak fel, hogy sem szóban, sem cselekedettel ne sértse meg az áldozatok emlékét." Ajánlottam, hogy az emberi méltóság nemzeti emléknapját is kijelöljük...
- Dátumokat is javasoltam - informálja a Mix Online-t Lomnici Zoltán -; s ma úgy látom, hogy a leginkább logikus időpont december 10-e lenne, ami egyébként is az ENSZ által kijelölt Emberi Jogok Napja. Mi ehhez hozzátehetnénk a Magyarország számára fontos nemzeti emléknapot is, amikor a mártírjainkra együtt emlékezünk. Együtt - ez a kulcsszó! Elvégre eddig, ha az emberi jogsértések valamely áldozatáról megemlékeztünk, azt külön-külön tettük. Nem véletlen, hogy közjogi méltóságként is, minden alkalommal elmentem a holokauszt megemlékezésekre éppúgy, mint a Recski Szövetség rendezvényeire. A mártírok emléke ugyanis nemhogy szétválaszt, de összeköt bennünket - vallja Lomnici.
A Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke nem titkolt örömmel említi, hogy a cigányszervezetek sorra a kezdeményezés mellé állnak, köztük az Országos Cigány Önkormányzat is. Utóbbi szervezet arra kérte a kezdeményezést már aláírókat és az ahhoz csatlakozókat, hogy minden esetben azonnal, közösen lépjenek majd fel a jogsértőkkel szemben, ha sérelem éri az emberi jogokat. Az öt parlamenti párt (MSZP, Fidesz, KDNP, SZDSZ, MDF) is fontosnak érezte a csatlakozást. A mára komoly politikai tényezővé vált, de szélsőséges nézeteiről ismert Jobbik azonban nem tett gesztust a magyar társadalom békéjéért tenni kész civilek és a kapcsolódó szervezetek, mozgalmak felé...
Nem úgy a történelmi egyházak képviselői. - Büszke vagyok a névsorra - rögzíti Lomnici Zoltán -, hiszen a Katolikus Egyház nevében Erdő Péter bíboros úr látta el kézjegyével a dokumentumot, a református egyház részéről Bölcskei Gusztáv püspök úr, az evangélikus egyházat Ittzés János püspök úr képviselte, míg a Mazsihisz részéről Feldmájer Péter elnök úr és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató úr állt a kezdeményezés mellé.
Kulcskérdésnek tartom - mondja Lomnici -, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság is csatlakozott hozzánk. Külön szeretném kiemelni Radnainé dr. Fogarasi Katalin főtitkár és Boross Péter elnök szerepét, akik a következőképen fogalmaztak: "fontosnak tartjuk az emberi jogok, az egyenlő emberi méltóság védelmét, és fontosnak tartjuk, hogy az emberi méltóságról közösen, nemzeti emléknapon emlékezzünk meg."
- A média részéről úgyszintén teljesen feltűnő és megdöbbentő az érdeklődés - teszi hozzá a mozgalom elindítója. - Mindez azt jelzi, hogy van egy elemi igény a nemzeti egységre, a nemzeti összetartozás kifejezésére. Tudom persze, hogy önmagában egy felhívás és egy nagyszámú csatlakozás még nem oldja meg a problémáinkat, hiszen évtizedek mulasztásai vezettek a mostani helyzethez, ámde ez a dokumentum önmagában is hivatkozási alap, hiszen aki csatlakozott és később netán megszegi ígéretét, számon kérhető lesz - végszavaz Lomnici Zoltán.