Kritika a Jézus Krisztus szupersztárról: Júdás szemszögéből

A színpadon az események szédületes gyorsasággal peregnek. A dalok között nincs szünet, a színváltások másodpercek alatt zajlanak le. A kézzel fogható, folyamatosan mozgó és épülő, anyagés színházszagú acélszerkezetekkel a kivetítő képez ellenpárt. A több mint ötven helyszínen játszódó cselekmény gyorsabban pörög, mint a 73-as filmben, a néző a fejét kapkodja, ahogy a gyors váltásokat próbálja követni.

A kivetítőn megjelenített, akvarellszerű, atmoszferikus helyszínjelzések segítenek: ahogy a palotába lépünk, közeledünk Pilátushoz, a sivatagban haladva, érezzük, hogy az előadás nemcsak időben, hanem térben is mozog.

A kép soha nem merevedik meg, köd száll le a fodrozódó fűszálakra, szél kavarja a port, az összegyűlt tömeg hullám­ zik, a gyertyák lángnyelvei árnyakat rajzolnak a falakra. Az összhatást talán csak a néhol nehézkes szövegfordítás zavarja: sajnos a dalok nemegyszer kopognak, recsegnek kicsit, érezhető, hogy Miklós Tibornak nem volt könynyű dolga, amikor egyszerre próbálta a szövegek ritmusát és értelmét megtartani.

A Jesus Christ egyébként sem a librettója miatt vált híressé. Webber talán legösszetettebb rockoperája a zene nyelvén legalább anynyit elmond, mint a szavakén. Jézus: Tóth Attila, a Társulat című tévéműsor felfedezettje. – Nincs színészi rutinom – mondja. – Mindig aggódom, hogy ez meglátszik az előadáson. Nagyon sokat kivesz belőlem a munka. Egyik nap Kecskeméten pszichopata vagyok a Nyomorultakban, másnap Jézust játszom, harmadnap pedig a Pokolgéppel koncertezem. Nem egyszerű.

A nyugodt, mackós Tóth Attila kontrasztja Júdás, az izgága, légies Száraz Tamás megformálásában. – A darab főszereplője Júdás – jelenti ki. – Ő beszéli el az eseményeket, az ő története adja a cselekmény intenzitását. A musical Jézus története – Júdás szemszögéből. Mária Magdolna: Gallusz Nikolett. Buja nő és féltő anyaság.

Az előadás pasztell színvilágát egy ponton széttörik: Heródes jelenetében a megszokott helyszínjelzéseket harsány díszletek, modern ruhák, rockabilly hangulat és egy óriási, aranyozott szekér, Heródes trónusa váltja fel. A jelenetben a király olcsó bűvésztrükkökkel, a víz borrá változtatásával és medencéjének feszített víztükrén sétálva gúnyolja Jézust. Merész Alépés volt ezt a jelenetet ennyire élesen leválasztani az előadás egyébként egységes képi világától, de a cél egyértelmű: a felhalmozódott  feszültséget, szorongást jól oldja ez a könnyed átvezetés.

– Webber szikár, szűkszavú zenéjében a legnagyobb kihívás a sokszínű, többrétegű történet kibontása volt – mondja Szirtes András rendező. – Jézus, Júdás vagy Mária emberi története, a lázadó csapat tündöklése, széthullása, az ember mártíromsága és az ehhez vezető út mind fontos szerepet játszik a darab egységének létrejöttében. A Jézus Krisztus Szupersztár ritka mélységű mű a musicalirodalomban. A rendező dönthet, hogy néhány mondatos, jól érthető üzenetre hegyezi ki a koncepcióját, vagy kibontja a történetet. Én az utóbbi mellett döntöttem. Annyiféle viszonyulásunk van a hithez, Jézushoz, olyan nagy erkölcsi kérdésekről szól a darab, hogy azt szerettem volna, ha mindent megmutatok, és a néző aztán megtalálhatja saját, személyes történetét.

Ő beszéli el az eseményeket, az ő története adja a cselekmény intenzitását.

Tim Rice–AndRew LLoydwebbeR: Jézus Krisztus szupersztár Madách Színház