Közösségi élmények adják a pécsi jövőt – Interjú Mayer Mihály pécsi megyéspüspökkel

– „Ha szent a gyökér, szentek lesznek az ágak is.” Ezt a Rómaiaknak írt levélből való idézetet választották a pécsi egyházmegye ezeréves fennállását ünneplő jubileumi év jelmondatának. Miért?

– Azt az igazságot akartuk hangsúlyozni ezzel a bibliai gondolattal, hogy akinek nincs múltja, nincsen jövője sem. Gyökér nélkül nem nőhet levél, nem nyílhat virág. Ez akkor is igaz, ha ezek a gyökerek olykor nem látszanak.

– Miben más a pécsi egyházmegye története, mint a többié?

– Például abban, hogy bár az idén azt ünnepeljük, hogy ezer éve van püspök Pécsett, ám fontos körülmény, hogy nálunk a kereszténységnek mintegy ezerhatszáz évre visszanyúló hagyománya van. Ezt bizonyítják többek között a világörökségileg dokumentált festett sírok, de tudjuk azt is, hogy a 9. században már templomot szentelt itt a salzburgi érsek. Az elmúlt tíz évszázadra gondolunk az idén vissza, de ezeket az előzményeket is meg kell említenünk a jubileum kapcsán.

– Olvastam, hogy ez az év a 2010-es Pécs Európa kulturális fővárosa programsorozatnak kvázi előfutára, felvezetője. Melyek a főbb programok?

– Először is szeretnék egy talán tudatosan generált ellentétet feloldani. Olyan értelemben semmiképpen sem előfutár az egyházmegye évfordulója, hogy az idén az egyház, jövőre a város éve lesz. Ezt a kettőt ugyanis nem lehet szétválasztani. Aki mégis ezt hangsúlyozza, az egy olyan ideológiát szolgál, amely megpróbálja az egyházat és a társadalmat szétválasztani egymástól, noha a kettő természeténél fogva összetartozik. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a püspökség ezeréves múltja nélkül a város és környéke sem lenne ma olyan gazdag kulturális, szellemi értékben, mint most. A jubileumi év programkínálata egyébként igen bőséges. Központi eseménye ugyan az alapítás napjának, augusztus 23-nak a megünneplése volt, ám a hátralévő időszakban is lesznek még kiemelkedő események, mint például a pécsi misszále fakszimile kiadásának bemutatása kapcsán november 13-ra összehívott liturgikus konferencia, vagy november 15., amikor az ugyancsak az ezeréves fennállását ünneplő gyulafehérvári egyházmegye püspöke látogat meg bennünket. Kiemelném még azt is, hogy november közepén Rómába zarándokolunk, és megajándékozzuk a szentatyát az ünnepi esztendőkhöz kapcsolódó emlékekkel.

– A püspöki konferencia Iustitia et Pax bizottságának elnökeként konferenciákat szervezett, többek között a jog, a gazdaság és az erkölcs összefüggéseit vizsgáló témákkal. Ön szerint mi rejlik napjaink gazdasági válságának hátterében?

– XVI. Benedek legutóbbi enciklikájában megfogalmazott gondolatai pontosak. A pápa azt írta, hogy elsősorban nem pénzügyi, hanem bizalmi válság van ma a világban. Az emberek nem bíznak egymásban, az intézményekben, a bankokban, a kormányban. Ezért nem új struktúrákra, jogszabályokra van szükség a kilábaláshoz, hanem az embereknek kell megváltozniuk. Jó struktúrákat csak jó emberek tudnak létrehozni. Megjegyezném ugyanakkor, hogy nincs okunk csodálkozni a társadalom állapotán, mivel az emberek lelkéből kitörölték az Istent. Márpedig ha benne nem bízunk, senki másban sem tudunk. Ha nincsen az emberi szívben az Istentől származó iránytű, a közjó helyett könnyen a haszon kerülhet élete középpontjába. Ennek láthatjuk ma a következményeit. Mondják, tegyen valamit az egyház a javulásért. A legfontosabb lépés azonban - minden lehetséges segítségen túl - az lenne, ha az Istent visszahelyeznénk arra a trónra, ahonnan több száz évvel ezelőtt, a felvilágosodás elsötétülést hozó időszakában letaszították, és a „népet” ültették a helyébe.

– A jelek szerint nem éppen ebbe az irányba halad Európa. A strasbourgi emberi jogi bíróság a napokban úgy határozott, nem lehet az állami iskolák falán a kereszt, mert az sérti egyes diákok vallásszabadságát.

– Hasonló tendenciát hazánkban is érzékelek. Amikor például szóba került egy egyházi iskola alapításának lehetősége Pécsett, az állam részéről az a kifogás érkezett, hogy mi lesz akkor azzal a négy-öt tanulóval, akik nem vallásosak, és nem szeretnének az önkormányzati helyett az egyházi fenntartású intézménybe járni. Kérdem én, ez lenne a demokrácia, a többségi álláspont elfogadása? A demokráciára csak akkor hivatkoznak a baloldali véleményformálók, ha sekélyesíteni kell a társadalmat.

– XVI. Benedek pár éve azt mondta, hogy az egyház fiatal. Miként lehet megérinteni az ifjúságot nap­jaink felgyorsult világában?

– A legfontosabbnak a közösségi élményeket tartom. Nemrég több ezer fiatal vett részt a pécsi taizéi találkozón. A résztvevők egymást erősítették a hitben, közösen énekeltek, imádkoztak. Az ilyen alkalmak talán ellensúlyozni tudják a világ felől áramló, olykor mérgező üzenetek hatását, illetve az iskolai etikaoktatás egyre fájóbb hiányát.