Könnyező Szűz Mária a Műgyűjtők Éjszakáján

II. János Pál pápa 1997. szeptember 7-én győri látogatásakor a Székesegyházban imádkozott azelőtt a kép előtt, melyet március 10-én a Műgyűjtők Éjszakáján mutatnak be a budapesti közönségnek. A Falk Miksa utcában tartott hagyományos rendezvényen a Pintér Galéria teszi közszemlére a győri Könnyező Szűz Mária kegyképet (illetve a műhöz kapcsolódva a győri kincstár egyházi gyűjteményéből adnak válogatást).

A gyermek Jézus fölé hajoló és imádkozó Szűzanyát ábrázoló kép feltehetőleg Walter Lynch későbbi clonferti püspöké volt. Lynch az Oliver Cromwell irányította katolikusüldözés elől menekülve Püsky János püspök meghívására Győrött telepedett le 1655-ben. A püspök magával hozta az olajfestményt, mely valószínűleg írországi művésztől származik, és ősképe Abraham van Merlen 1640 körül készített rézmetszete volt. A Gyermek takarójának virágmotívumai az Énekek énekére utalnak: „Én alszom, de a szívem virraszt” (5,2),”Virágos a mi ágyunk” (1,15).

Az ír püspök 1663-ban bekövetkezett halála után a kép Székesegyház oldalfalára került. Pár évtizeddel később Írországban ismét katolikus-üldözés tört ki: parlamenti határozat alapján az ország összes püspökét száműzték. A határozat napján, 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén (e nap ma is munkaszüneti nap Írországban) a győri képen a Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek gördültek alá (mindez pár hónappal a máriapócsi csoda után történt). A hír hallatára hamarosan megtelt a templom hívekkel, ott voltak a vár katonái is, Heister Sigbert kapitánnyal együtt − olvasható a Katolikus Lexikonban. A képet levették a falról és egyházi személyek hivatalosan is megvizsgálták. Előbb azt gondolták, hogy a festék olvadt meg, de a tisztítás után tovább folytak a véres könnyek, melyeket fehér gyolcskendővel itatták fel. Ezt a kendőt később Zichy Ferenc püspök ezüst keretbe foglalta és hitelesítéssel látta el. A véres folt, bár meghalványodva, ma is látható a kendőn.

Főleg katonai körökből indult meg a mozgalom, hogy a kép oltárra kerüljön. A csoda szemtanúja, Heister Siegbert kapitány buzgólkodására Keresztély Ágost győri püspök 1704-ben engedélyezte, hogy a kép számára a székesegyház északi hajójában oltárt emeljenek.

Ezután a hívek egymást túllicitálva igyekeztek a szentséget méltóan megünnepleni. A buzgó kapitány feleségével alapítványt tett, hogy szombatonként és a Mária-ünnepek vigiliáján a kegyoltárnál szentséges litániát mondjanak. 1767-ben Zichy Ferenc püspök új oltárt építtetett, s alapítványt tett napi szentmisére, mely alatt a hívek hangosan mondják a rózsafüzért. A kép olyannyira elismertté vált, hogy IX. Pius pápa 1874-ben teljes búcsút engedélyezett a jubileumra. A vérrel könnyezés 200 éves évfordulóján írországi küldöttség is jelen volt. A Pintér Galéria bemutatóját is Szent Patrik napja tiszteletére tartják, illetve az ír-magyar kapcsolatok erősítésére.