Kállai: margóra szorítva élnek a romák

– Voltak olyan esetek, amikor a romáknak nem volt jó, példaként a romatámadások idejét említhetném, ezeket akár üldözésnek is felfoghatnánk. Ez persze nem az egész társadalom, hanem egy csoport részéről megnyilvánuló üldözés volt, azonban nagyon kemény módszerekkel. A társadalom egészét tekintve ilyen üldözés nincs. A munkahelyekról való kiszorulást, az oktatásban meglévő elkülönítést, illetve a kulturális javak megőrzésének hiányát nem nevezném üldözésnek, de margóra szorításnak igen. A magyar politikai elitnek el kellene zárkóznia az ilyen jelenségektől, illetve kijelenteni, hogy az ilyen jelenségek ütköznek a civilizált világ normáival. Tenni kell azért is, hogy többség és kisebbség minél többet tudjon meg egymásról. A megismerés és az együttműködés az, ami a negatív folyamatokat megállíthatja – nyilatkozott a mindennpi.hu-nak Kállai Ernő kisebbségi ombudsman.  

Évente ezer ügyet vizsgálnak 

A kisebbségekért felelős parlamenti biztos szerint egyébként tavaly megduplázódott és azóta állandósult ügyszámban, évente több mint ezer ügyben intézkedik. 2010-ben mintegy félezer egyéb felkérést is kapott, amelyek közül az ombudsman személyesen illetve kollégái által képviseltetve magát mintegy 100 eseményen vett részt.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa bevonva az adatvédelmi biztost is, az etnikai adatkezeléssel kapcsolatos szabályok újragondolására tett javaslatot. A vizsgálat kiemelt célja volt, hogy a törvényi kiskapuk bezárásával elősegítse a nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányos jogainak teljes körű érvényesülését, a visszaélések lehetőségének kizárását.

A 2011-es népszámlálás során lehetőség lesz a nemzetiséget, a kisebbségi közösségekhez való tartozást önkéntes és anonim módon megvallani. A kisebbségi biztos folyamatosan figyelemmel kíséri a népszámlálás előkészületeit. Fellépésének is szerepe volt abban, hogy az érintett kérdéskörökből nem maradtak ki a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatok.   

Szociális problémák az ombudsman előtt

2010-ben az előző évekhez hasonlóan magas volt a szociális ügyek száma. A legtöbb esetben szociális segély, lakhatás, lakbérhátralék, közüzemi díjtartozás volt a panasz tárgya, amit tetéztek az árvízkárokkal kapcsolatos ügyek. A hivatalhoz forduló emberek a szegénység, a nyomor súlyosbodását és élethelyzetük kilátástalanságáról számoltak be.

A panaszosok többsége tartós, elhúzódó szociális válsághelyzettel küzd. Gyakoriak a hónapokra visszanyúló lakbér- és közüzemi tartozások, a hiteltörlesztési problémák, majd az eladósodási spirál visszafordíthatatlan folyamatának megjelenése. Ezek a helyzetek nem orvosolhatóak az állami támogatások rendszerével, hiszen a havonta folyósított alacsony összegű segélyek a mindennapi életszükségletek kielégítésére is alig elegendőek.

Nincs azonban olyan működőképes, a problémákat összetett módon kezelő szociális ellátórendszer, amely tényleges alternatívát nyújtana. Sajnos egyelőre olyan civil, vagy egyházi bázis sem létezik, amely az egyedi szegénypolitikai jellegű támogatásokon kívül tartós változást, „felemelkedést” tudna biztosítani a rászoruló állampolgároknak.

Nagy probléma a roma kisebbséghez tartozók munkaerő-piacról való tartós kirekesztődése. A közfoglalkoztatással kapcsolatos panaszok esetében a roma kisebbségi lakosok többnyire azt kifogásolják, hogy kevesebb ideig, nem megfelelő munkakörülmények között, több esetben értelmetlen, megalázó munkára kötelezve alkalmazzák csak őket.

Górcső alatt a kisebbségi óvodák, iskolák

Elindítottak egy több évre tervezett, átfogó vizsgálatsorozatot a kisebbségi közoktatás teljes spektrumának a megismerése és bemutatása érdekében. Vizsgálni fogják a nemzetiségi, kisebbségi nevelést, nevelést-oktatást folytató óvodák, általános, szak- és középiskolák, valamint a nemzetiségi óvónő-, és tanárképzés helyzetét is.

2010-ben a kisebbségi óvodai nevelés helyzetének megismerésére és értékelésére vállalkoztak. 2010 áprilisa és júniusa között meglátogattak 7 megye 19 településén, illetve
Budapesten 33 óvodát, illetve óvodai telephelyet. A vizsgálatban érintett kisebbség volt a cigány 9, német 8, horvát 4, szlovák 5, román 3, bolgár, ruszin, szerb, szlovén 1-1 alkalommal. A kisebbségi óvodai nevelésre vonatkozó jelentésüket várhatóan január végén mutatják be. 

A 2011. január 1-én hatályba lépő, a jogalkotásról szóló törvény véleményezési joggá alakítja át a kisebbségek országos önkormányzatainak addigi egyetértési jogát, azonban továbbra is hatályosak maradnak a közoktatási törvény azon rendelkezései, amelyek a nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelésről, valamint iskolai nevelést és oktatásról szóló irányelvek kiadását az országos kisebbségi önkormányzatok egyetértésének beszerzéséhez kötik. A kialakult tisztázatlan helyzet és a kisebbségi közösségek tiltakozása miatt Kállai az Alkotmánybíróságtól alkotmányértelmezést kér.