Három évet is kaphatnának a holokauszttagadók

A Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen Molnár Csaba kancelláriaminiszter azt mondta: nem vagyunk túl a holokauszton politikai értelemben se Magyarországon, se egész Európában. A rendszerváltás után több lehetőség nyílt az országban a vészkorszakra való emlékezésre, de ezzel együtt erőre kaphatott az antiszemitizmus is.

Rámutatott arra, hogy a szélsőséges mozgalmak egyre jelentősebbek lettek az utóbbi időszakban, ellenük pedig csak egyféleképpen lehet küzdeni: „feltétel nélkül komolyan kell venni őket". Ezt támasztják alá "a súlyos történelmi tapasztalatok", amikor több demokratikus államban utat nyitottak nekik, és emiatt a múlt században már bekövetkezett egy hatalmas népirtás – tette hozzá.

A megemlékezés keretében bemutatták a Holokauszt Emlékközpont Egy/másért című kötetét, amelynek témái között szerepel a történelem, az esélyegyenlőség, a jogvédelem, a sport, a zene és a film, abból a szempontból, hogy miként lehet velük elősegíteni a toleranciát.

A diplomáciai testület egy-egy képviselője elmondta, hogy országukban milyen projektek indultak a tolerancia elősegítése érdekében. Az ünnepség végén a résztvevők mécseseket gyújtottak és kavicsokat helyeztek el az áldozatok emlékére a központ emlékfalánál.

Bajnai Gordon miniszterelnök közleményében az írta: „mindannyian felelősséget viselünk azért, hogy megállítsuk a szélsőségeseket, megakadályozzuk polgártársaink megbélyegzését és a demokratikus elvekkel visszaélve hatalomba igyekvő demokráciaellenes erőket. Ezért fontos ez a nap és minden megemlékezés, mert megerősítenek bennünket, a szabadság és a demokrácia kompromisszumot nem ismerő híveit" – fogalmazott.

„Szomorúan hajtok ma fejet a holokauszt áldozatainak emléke előtt, de megerősödött hittel vallom: többé nem fordulhat elő az, ami 65 évvel ezelőtt" – írta.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, miniszterelnök-jelöltje azt közölte Budapesten újságírókkal, hogy a holokauszttagadás büntethetőségét megteremtő törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. Ha a parlament elfogadja a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, akkor három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokausztot – mondta.

Hozzátette: ahhoz, hogy az előterjesztésről - házszabálytól eltérve - még februárban döntsön az Országgyűlés, a Fidesz és a többi ellenzéki párt támogatása is szükséges. A törvényjavaslatot Mesterházy Attila azzal indokolta, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.

A Játékszínben tartott rendezvényen Avigdor Liberman, Izrael miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere azt mondta: a magyar Országgyűlésnek törvényben kell tiltania a gyűlöletbeszédet, ezzel kell megakadályoznia az antiszemitizmus terjedését, mert egyre jobban felütötte fejét a szélsőségesek mozgalma Magyarországon.

Varga Zoltán önkormányzati miniszter beszédében kiemelte: a holokauszt túlélőinek üzenete az, hogy "a zsarnokság nem diadalmaskodott, a diktatúrák múlandók, míg az emberek szabadságvágya örök".

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke az eseményen felolvasta az ENSZ főtitkárának, Ban Ki Munnak a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján kiadott nyilatkozatát. Ebben az áll: a náci népirtás után életben maradtak üzenete az az utókor számára, hogy „a zsarnokság, bárhol üsse is fel a fejét, nem diadalmaskodhat".

A beszédek után a holokauszt hatmillió zsidó áldozatára emlékezve hat gyertyát gyújtottak meg a Játékszínben.

Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét, az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának napját. Az egyhangúlag elfogadott határozatban hangsúlyozzák „az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a náci tömeggyilkosságok történetét.

Budapesten az első nemzetközi holokauszt-emléknapi rendezvényt 2006-ban az Országház előtt tartották, az Élet Menete Alapítvány szervezésében.