Hankiss Elemér: "Olyan az Internet, mint Jézus Kirsztus"

Már akkor sokak megírták, kimondták, hogy valami nem stimmel, mégis mintha mindenkit meglepett volna, milyen könnyen összedőlhet minden.
Nem elég, hogy a világ komplexebb, mint valaha, mostanra a gazdaságin túl kulturális, társadalmi, politikai, hatalmi és sprituális válsággal is meg kell küzdenie a benne élőknek. Sok tehát a kérdés: nem tudni, mi lesz a demokráciával, a Pax Americana doktrínájával, a hatalmi egyensúllyal vagy épp a civilizációk együttélésével.
Hogy hogy jön ehhez az internet? Egyfelől - mint Ungvári Tamás korábban elhangzott előadásából kiderült - az utóbbi idők legjellemzőbb szimbóluma a világháló, így ami a világgal történik, az a netet is érinti. Másfelől ilyen bizonytalan időkben, amikor még azt sem tudni, hogyan is lehetne nevezni a kapitalizmust felváltó új világrendet, elkelne a segítség a világban való eligazodáshoz.
Hankiss Elemér szerint egyfelől az internet a szabadság, az információmegosztás, a cenzúra mentesség szimbóluma. Ironikusan hozzátette, az Internet Hungary programfüzetét elnézve az internet "olyan, mint Jézus Krisztus", hiszen mindenre jó: támogat, informál, zenél, alulról szerveződik, lecsap ránk, stb. Másfelől viszont kérdés, hogy mindez mennyire segít élni.
Úgy gondolja, nem látható pontosan, hogy a net csupán végignézi az általános válságot, vagy segít azt túlélni, dokumentál csupán, támogat vagy éppen súlyosbítja a helyzetet. Kérdésesnek tartja azt is, hogy a net valóban szabaddá, önállóbbá tesz-e. Hiszen szabadnak lenni annyit tesz, mint választani tudni, igent vagy nemet mondani felelősséggel. De vajon megvalósul-e ez a feltétel?
Hankiss szerintem nem, mivel az információ mennyisége kezelhetetlenné vált. A korábbi, hagyományos információs csomópontok (locus-ok) - mint a városok, a kolostorok, a könyvtárak, az iskolák -, elvégezték az információk közötti szelektálást, és azokat egységes világképbe rendezték, egyértelműen előkészítve ezzel a döntéseket, választásokat.
Valamiféle szűrést a net is végez, de ahelyett, hogy rendet teremtene, "szétszórja" az embert. Nem beszélve az így tálalt információk minőségéről. Példaként az "igazság" és "szabadság" fogalmakra futtatott kereső találatokat hozta. Bizonyos szempontból ezek relevánsak, de valóban ezek a fogalmakat érintő legfontosabb információ morzsák?
Lehet tehát bármilyen hangzatosan beszélni a netről, s elismerve annak kétségtelen pozitívumait, Hankiss Elemér szerint egyelőre az internet mégsem segíti az egyén orientációját a világban, s nem segít a nagy kérdésekre választ adni. Mint ahogy ezernyi identitás darabkát is önt az egyénre a világ minden tájáról.
Az egyértelmű iránytű hiánya, illetve a milliónyi - kétes értékű - információ együttesen fokozza az elveszettség érzését, az én-vesztést. Ehhez adódik hozzá a neten tapasztalható állandó zsivaj, ami megakadályozza az elmélyülést, a dolgok átgondolását.
Hankiss szerint "néha be kellene fogni a net száját", de hogy hogyan, azt nem tudni, ahogy arra sem kapunk választ, miként válhatnak a világ dolgai szempontjából relevánsabbá mondjuk a kereső találatok. A szociológus úgy gondolja, mindezekre a kérdésekre van megoldás, csak hát azt nem tudni pontosan, hogy mi...