Halhatatlanság néhány évtizeden belül?
Jövőkutatók egy csoportja szerint a technológiai fejlődés egyre fokozódó mértékű gyorsulása miatt már pár évtized múlva megjelenhet az ember feletti intelligencia, ami ma még megjósolhatatlan következményekkel járhat. Forrás: mindennapi.hu / tl
A jövőkutatás és a science-fiction irodalom technológiai szingularitásnak nevezi azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberinél magasabb teljesítményre képes mesterséges intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés olyan mértékben felgyorsul, hogy a tudomány jelenlegi fejlettségi szintjén lehetetlenné válik következtetni annak hatásaira. A technológiai szingularitás elméletet arra alapozzák hívei, hogy a technológiai fejlődés az emberiség történetében exponenciálisan gyorsul, a növekedés mértéke arányos a mennyiség nagyságával.
A technológiai szingularitáshoz vezető útnak tartják a mesterséges intelligenciák megjelenése mellett az ember fizikai és szellemi képességeinek biológiai vagy technológiai fejlesztését is. Ezen gondolat szerint az ember a tudomány és a technológia segítségével képessé teheti saját magát a szenvedés nélküli örök életre, itt a Földön.
Az ember megjelenése és a mezőgazdasági forradalom között több idő telt el, mint a mezőgazdasági és az ipari forradalom között, az ipari és az informatikai forradalom között pedig még kevesebb. A Moore-törvény szerint egy chipen található tranzisztorok száma másfél évente megduplázódik, miközben az áramkör mérete körülbelül a felére csökken. Raymond Kurzweil, amerikai író és tudós, A gyorsuló eredmények törvénye (The Law of Accelerating Returns) című 2001-ben megjelent írása szerint a Moore-törvény kiterjeszthető minden technológiai fejlődésre és a tudományos paradigmaváltások sűrűsödésével egyre közelebb kerülünk a technológiai szingularitáshoz.
Gordon Moore ugyanakkor úgy véli, hogy a róla elnevezett törvény már nem lesz sokáig érvényben, mivel a lehetőségek végesek, az atomi méretekhez érve a tranzisztorok el fogják érni miniatürizálásuk határait. Kurzweil ezzel szemben azt állítja, hogy a Moore-törvény által leírt exponenciális növekedés folytatódni fog az integrált áramkörök utáni technológiákban azáltal, hogy amint egy technológia megközelíti a lehetőségei határait, egy új technológia jelenik meg, ami lehetővé teszi a folyamatosan gyorsuló fejlődést.
Szingularitás – kitől származik?
Az elméletet és a szingularitás kifejezés használatát annak leírására többen Neumann Jánosnak tulajdonítják, mások szerint az az Irving J. Good brit matematikus, statisztikus és kriptográfus beszélt először a lehetséges szingularitásról, aki részt vett az Engima kódját feltörő Colossus számítógép kifejlesztésében is Bletchley Parkban. I. J. Good szerint egy olyan gép, ami gépeket fejleszt, képessé válhat önmaga fejlesztésére és ez egy olyan mesterséges-intelligencia robbanáshoz vezethet, ami gyorsan maga mögött hagyná az emberi intelligenciát és ilyen módon az ultraintelligens számítógép lenne az utolsó találmány, amit ember hozna létre.
A technológiai szingularitás ma ismert és körülírt fogalma azonban Vernor Vinge matematikus, sci-fi író nevéhez fűződik. Vinge szerint pár évtizeden belül olyan intelligens gépet teremthetünk (vagy olyan mértékben fejleszthetjük az emberi képességeket), amely felülmúlják a mai ember tervező és teremtő képességeit. Vinge ezt a fejlődési pontot nevezi technológiai szingularitásnak, hozzátéve, hogy a technológiai fejlődéssel együtt a társadalmi változások is annyira fel fognak gyorsulni, hogy következményeit a mai ember képtelen megjósolni.
A technológiai szingularitás elmélete megtermékenyítőleg hatott a sci-fi irodalomra. William Gibson Neurománc című könyvében szerepel két önfejlesztő mesterséges intelligencia, Wintermute és Neuromancer, Stanislaw Lem a Kiberiádában ír az alkotójánál intelligensebb gépről. Isaac Asimov és Philip K. Dick is foglalkozott a Földet irányító gépek gondolatával. A technológiai szingularitás utáni időkről szóló tudományos-fantasztikus művek és a jövőkutatók is megosztott nézetet képviselnek abban, hogy az eseménynek pozitív vagy negatív hatásai lesznek-e az emberiségre nézve.
Kedvenc téma a sci-fiben
A Mátrix és a Terminátor című több részes mozifilmek olyan jövőt vázolnak fel, amelyben az ember képességeit túlnővő technológia az ember ellen fordul. A Terminátor filmek alaptörténete szerint például a Skynet nevű szuperszámítógép ébred öntudatra és tör az emberiség életére. A technológiai szingularitás egyes kutatói az eseményt egyszerűen elkerülhetetlennek tartják és csak azt hangsúlyozzák, hogy az emberiségnek fel kell rá készülnie, hogy számára kedvezően tudja befolyásolni annak következményeit, mások viszont egyenesen kívánatosnak tartják a technika ilyen mértékű fejlődését, megint mások a lehetséges veszélyekre hívják fel a figyelmet.
A barátságos mesterséges intelligenciák támogatói előszeretettel hivatkoznak Asimovra és a Robotika három törvényére, ami megakadályozná, hogy az embert felülmúló gép a teremtője ellen forduljon. A technológiai szingularitás pozitív hatásaiba hitet helyező gondolkodók szerint az esemény lehetőséget ad arra, hogy az emberiség leküzdje a betegségeket és a halált, és igazságosabb világot teremtsen.
A kérdés tehát nem csak az, hogy a technológiai szingularitás lehetséges jövő-e vagy csak fikció, az is megfontolandó, hogy az ebbe irányba ható technikai fejlődés etikus-e, összeegyeztethető-e az emberiség vallások és természetjog diktálta örök értékrendjével?
„Csakis az ész és a hit fényével megvilágított szeretettel lehetséges a fejlődésben emberibb és emberibbé tevő célokat elérni.” (XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate)
