Gyereket importból – Angelina Jolie és Brad Pitt veszélyes divatot teremtett

Az Egyesült Államokban nagy felháborodást okozott, hogy múlt hét végén a haiti hatóságok letartóztattak tíz amerikai baptista aktivistát. Washington ugyanis magára vállalta a haiti újjáépítés oroszlánrészét, és ezért sokakban visszatetszést keltett a karibi hatóságok szigorú intézkedése. Az aktivisták hivatalos papírok nélkül Dominikába akartak csempészni 33 árvának hitt gyereket. A legfiatalabb két hónapos, a legidősebb 12 éves volt. Közben kiderült, hogy több gyereknek élnek a szülei.

Az amerikai csoport tagjai azzal védekeztek, hogy csak árvaházba akarták vinni a gyerekeket. A csempészésben részt vevő csoport tagjai a Déli Baptista Konvencióhoz tartoznak, amely a legnagyobb protestáns felekezet az Egyesült Államokban, és az egész világra kiterjedő humanitárius tevékenységet folytat. A baptista aktivisták egyébként a legtöbb katasztrófa, illetve polgárháború sújtotta országban megjelennek, és árvaházakat hoznak létre, ahonnan a gyerekek egy része gazdag államokba, befogadó családokhoz kerül.

A katasztrófa után nem sokkal a magyar Baptista Szeretetszolgálat is bejelentette, Magyarországra hoznának haiti gyermekeket. Szenczy Sándor, a szeretetszolgálat elnöke arról beszélt a 168 Óra Online-nak, hogy egy haiti árvaház igazgatója kereste meg őket, mert az épületük egy része összeomlott a földrengés következtében, és 170 gyermek az udvaron alszik. Közülük több örökbe adható, már rendelkeznek örökbefogadási engedéllyel, anyakönyvi kivonattal. A január végi beszélgetés szerint az ötven 12 évnél fiatalabb gyermek papírjaival, „anyakönyvi kivonataival, jogi engedélyekkel, együttműködési szándéknyilatkozattal az árvaházzal” február első napjaiban érkezett volna meg a munkatársuk.

Azóta az ügyben fordulat történt. Mint Révész Szilvia, a szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta, bár eredetileg úgy látszott, hogy a katasztrófahelyzetre való tekintettel a haiti hatóságok oldanak a jogi szabályozáson, végül erre mégsem került sor. Ahogy a magyar felügyeleti szervek is a jogszabályok szigorú betartására szólították fel a karitatív szervezeteket. Emiatt a baptisták feladták a tervüket, hogy szervezett formában segítsenek az örökbefogadásban, inkább az összedőlt épület felépítéséhez kívánnak hozzájárulni, és jelképes örökbefogadási programot hirdettek.

A hatóságok óvatosságát indokolja, hogy a gyerekkereskedelem az után virágzott fel, miután Washington megkönnyítette a haiti árvák örökbefogadását. A Haitiről kicsempészett gyerekek nagy része ugyanis a földrajzi közelség miatt az Egyesült Államokba került. Bár Amerika fő célja a haiti családok újraegyesítése, mostantól enyhébb feltételekkel hagyják jóvá olyan árvák elhelyezését amerikai családoknál, akikről a port-au-prince-i kormány igazolta, hogy külföldre vihetők. Ezt a gyorsított lehetőséget használták ki a hiteles jótékonysági szervezetek, de megjelentek kétes hátterű alapítványok és busás hasznot remélő emberkereskedők is.

És még a jó szándékú szervezetek is erkölcsi kihívásokkal szembesültek. Korántsem biztos ugyanis, hogy az árvának hitt gyerekek szülei nem élnek. A zűrzavaros állapotok miatt ezt sokszor nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani. És ha a szülők valóban az áldozatok között vannak is, akkor sem biztos, hogy a gyerek család nélkül maradt. Lehet egy idősebb testvér, nagybácsi, nagynéni, nagyszülő, aki gondját viselné az árvának.

Ezért az ENSZ gyermekszervezete, az UNICEF felhívja a figyelmet: felelőtlenség kiszakítani környezetükből a gyerekeket. Luc Legrand, az UNICEF tanácsadója pedig kijelentette: bizonyítékaik vannak, hogy Haitiben sok gyereket pénzért vettek meg; sokakat a szomszédos Dominikába csempésztek, ahonnan repülővel vitték tovább őket.

Ennek nyomán több tekintélyes európai szervezet – például a Brit Vöröskereszt – már le is állította az örökbefogadási folyamatokat. Ez azonban nem mondható el az amerikai szervezetekről és magánszemélyekről. Míg ugyanis a világ nagy részén az adoptálásért a közvetítők nem fogadhatnak el ellenszolgáltatást – mert akkor a tevékenység már emberkereskedelemnek számít –, addig az Egyesült Államokban költségtérítést lehet kérni a „szolgáltatásért”. Repülőjegy, orvosi ellátás, étkezés, kísérő személyzet biztosítása, egyéb bérjellegű juttatások, telefonköltség címén jelentős összegeket lehet elszámolni. Ez viszont visszaélésekre ad lehetőséget, és a kétes hátterű szervezetek és szerencselovagok ezt ki is használják. És akkor még nem beszéltünk az adoptálással foglalkozó alapítványoknak juttatott adományokról.

Az Egyesült Államokban szabályos kultusza alakult ki az örökbefogadásnak. És hogy az adoptált gyermekek miért olyan nagy számban külföldiek? Azért, mert bár az egyes amerikai államok örökbefogadási törvényei eltérnek egymástól, egyvalamiben nagyrészt megegyeznek: csak makulátlan családi háttérrel rendelkező párok fogadhatnak örökbe amerikai gyereket. Elég, ha a családfőt egy italozós mulatság miatt csendháborításért följelentik – máris csökken az esélye egy amerikai gyerek örökbefogadására. Külföldi állampolgárok esetében viszont elnézőbbek a hivatalok.

A külföldi gyerekek örökbefogadásának gyakorlata évtizedekkel ezelőtt, a vietnami, délkelet-ázsiai háborút ellenző liberális értelmiségi társadalomban kezdett elterjedni. Az elmúlt időszakban aztán sztárok egész sora fogadott örökbe gyermeket egzotikus környezetből. A most válófélben lévő Brad Pitt-Angelina Jolie házaspár például sokáig hiába várta a gyermekáldást, ezért 2002-ben örökbe fogadták a kambodzsai Maddoxot, majd egy etiópiai kislányt, Zaharát. Ekkor megszületett saját gyerekük, Shiloh – ám ez nem tántorította el őket attól, hogy 2007-ben örökbe fogadják a vietnami Pax Thient.

Botrányosabban zajlott le tavaly Madonna ügye. A popsztár már legalább 25 ezer árva gyermeken segített adományaival, mégis csak nehezen sikerült elérnie, hogy a már adoptált malawi David mellé örökbe fogadhassa az ugyancsak malawi Mercyt. A legfrissebb hírek szerint pedig Jennifer Aniston nemrég Mexikóba utazott, hogy meglátogassa és anyagilag támogassa a tijuanai Casa Hogar Sion árvaházat, ezzel alapot adva a pletykáknak, hogy innen szeretne adoptálni gyermeket. A helyszínválasztás nem véletlen: gyermektelen amerikai családok körében valóságos mozgalom alakult ki a szomszédos Mexikóból történő örökbefogadásra – busás jövedelemhez segítve ezzel az eljárást lebonyolító helyi ügyvédeket.

Bébibrókerek

Árvák? Nem, a gyerekek nagy részének élnek a szülei – hökkentette meg lapunk munkatársát az oroszlányi otthon vezetője, az intézetben levők zömét ugyanis szociális okból neveli az állam. A szülők egyfajta bentlakásos iskolaként használják az állami intézetet, ahol a gyerek a tanszert és a ruhát is ingyen kapja, és akár minden hétvégén együtt lehet a családjával. Az alacsony státuszú, jelentős részben fehér szülők körében az állami gondozásba adásnak nincs stigmatizáló hatása, a gyermekek számára azonban az „öcsödi jelenség” ugyanolyan fájdalmas lehet, mint a gyermek József Attilának.

„A szociális árvákat” soha nem adják örökbe, ez a magyarázata, hogy a 21 500 állami gondoskodásban élő gyermekből 2008-ban csak 739 került új, végleges családba. Sokan ezért kikerülnék a bürokratikus útvesztőket, és a vér szerinti és a „szív szerinti” szülők megállapodásával fogadnának örökbe. Egy hét éve lezárult per azonban felhívta a figyelmet az ilyen örökbefogadás veszélyeire is.  

A botrány az után tört ki, hogy az amerikai hatóságok adócsalás gyanújával eljárást indítottak egy magyar származású nő ellen. A „bébibrókereknek” nevezett hálózat várandós magyar nőket utaztatott ki a vízummentes Kanadán keresztül az Amerikai Egyesült Államokba. A magyar hatóságoknál be sem jelentett gyermekért egymillió forint körüli összeget kaptak, mert még itthonról orvosi papírokkal igazolták, hogy egészséges a magzatuk. (Így jött a képbe Czeizel Endre genetikus és akkori titkára, Merhala Zoltán, akiket 2003-ban jogerősen is elmarasztalt a magyar bíróság.)

A vádlottak azzal védekeztek, hogy az akcióval mindenki jól jár, a gyermektelen amerikai házaspár, a mesés összeghez jutó vér szerinti szülők és a gyermek, aki anyagi biztonságban nő fel. A magyar per legmegrázóbb pillanata az volt, amikor kiderült: az egyik családban az első eladott gyermek után a következő már eleve azért fogant, hogy lemondjanak róla – miután várandós anyja átsétált a kanadai zöldhatáron, és egy amerikai kórházban világra hozta.