Gittegyletté alacsonyítják a Költségvetési Tanácsot

Nem egészen úgy, és nem is annyi pénzt vonna el a Fidesz-frakció a Költségvetési Tanácstól (KT), ahogy és amennyit Varga József képviselő indítványozott. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány egykori elnöke a független intézmény 835,5 millió forintos büdzséjéből csupán 10 milliót hagyott volna meg, a többit roma ösztöndíjakra fordította volna, történetesen épp egykori alapítványa révén. Ezt az indítványt Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke egy kapcsolódó módosítóval úgy írta át, hogy a cél megmarad, de a pénz kerüljön inkább a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatást segítő programjának „számlájára”. Egy másik módosítóval Rogán azt a 10 millió forintot is elvonná, amit Varga meghagyott volna a KT-nek; ezt az Országgyűlés Hivatalának juttatná.

Az indoklás meglehetősen álságos: „az Országgyűlés Hivatala a törvényalkotási folyamat egyik fontos szereplője, a dologi kiadások megemelése biztosítja 2011-ben is az eddig megszokott magas színvonalú munkavégzést”. Csakhogy a hivatal az utólag juttatott 10 millió forint nélkül is több mint 16 milliárd forintból gazdálkodhat. Egy további Rogán-féle módosító azonban már nem kertel: ez lehetővé tenné, hogy a KT titkárságának menesztendő dolgozóit – azaz a kutatókat, elemzőket – a céltartalékból fizessék ki. Hiába vetette fel a múlt hét közepén online kommentárjában a brit The Economist hetilap, hogy a Varga-féle javaslat „haragot és zavart” váltott ki a piacon, Rogán ügyet sem vetett rá. Pedig az ő esetében kizárható minden félreértés, hiszen a Corvinus Egyetem pénzügyi szakán végzett, politikusi átlényegülése előtt a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, és társalgási szinten tud angolul.

A KT megszüntetésével nem marad olyan hiteles független szervezet, amely a fiskális politikát ellenőrizné – állapította meg a The Economist szerzője, aki külön is méltatta az elnököt, az amerikai pénzügyminisztériumi és valutaalapos múlt után hazatért Kopits Györgyöt, mondván, a hozzá hasonló személyiségekre nagy szükség van a pártos magyar közéletben. (Brit földön amúgy is nagyra tartják a KT-t: tavaly decemberben parlamenti küldöttség vizitált nála.) Elfogultsággal a tanács másik két tagja sem vádolható, legfeljebb szakmaival: Török Ádám egyetemi tanár és akadémikus, két éve az MTA elnökségének tagja, Oblath Gábor pedig 1998 és 2002 között Orbán Viktor tanácsadója volt, majd a jegybank monetáris tanácsának tagja, egyike a legelismertebb magyar makroközgazdászoknak.

„Gittegylet” – minősítette az Országgyűlésben 360 szavazattal, köztük Orbánéval 2009 februárjában megválasztott KT-t Kövér László. Az Országgyűlés elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában felrótta, hogy a tanács évente „majdnem egymilliárd forintot költ magára”, holott a „majdnem egymilliárdot”, egészen pontosan 835,5 millió forintot a kormány eredetileg nem sajnálta, be is tervezte a jövő évi költségvetésbe. Ám amióta a Fidesz vezető politikusai szembesültek a független intézmény kemény kritikáival, inkább egy apparátus, elemzők és külön juttatás nélkül dolgozó költségvetési tanács mellett érvelnek. Ennek egyik tagja az Állami Számvevőszék fideszes elnöke, a másik az egykori Fidesz-alelnök, mai köztársasági elnök embere, a harmadik pedig a Magyar Nemzeti Bank leváltásra ítélt elnöke lenne.

Ami fiskális ellenőrzésre túl sok, focira meg sem kottyan. Rogán és a szintén fideszes Bánki Erik a labdarúgó-utánpótlás 1,6 milliárd forintos keretét az egyik módosító indítvány szerint 400 millió forinttal, egy másik módosítóval, célzottan a focisták akadémiai rendszerű nevelésére koncentrálva, 1,8 milliárd forinttal tervezi növelni; így összességében csaknem 4 milliárd forint jutna fociutánpótlásra. További 960 milliót adnának a rendőrségnek, hogy jobban őrködjön a sportrendezvények biztonsága felett, és 500 millió forintot szavaztatnának meg a Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójának megtervezésére. Ezeket az összegeket, a kötelező ellentételezés elvét megsértve, nem máshonnan vennék el, hanem ennyivel megemelnék az egyes adók bevételi előirányzatait. Ez nem volt korábban sem szokatlan gyakorlat, más frakciók képviselői is éltek vele: tavaly a szocialisták juttattak így, a járulékbevételek 22 milliárdos fiktív megemelésével többletforrást az egészségügynek. Az „elképzelt bevételnövelés” gyakorlatát épp a most megszüntetésre ítélt KT fülelte le, az eset pedig bekerült a Fidesznek a szocialista kormány úgynevezett trükkjeit leleplező jelentéseibe; tavaly decemberben a Járai-féle elemzés éppúgy hivatkozott rá, mint Varga Mihály augusztusi „csontvázjelentése”, megállapítván, „a kormány a költségvetési törvényben nem valós bevételként szerepeltette a gyógyító-megelőző tevékenységek megnövelt támogatásának fedezetét”.

A kötelező ellentételezés elvének megsértése miatt tavaly a módosító indítványok ötödét nem tartotta támogathatónak a KT. Ennek ellenére a Fidesz az idén nagyban űzi ugyanezt a gyakorlatot: Rogán például a vasúti hidak felújítására plusz 5,2 milliárd forintot szán, a környezeti károk mentesítésének 7,5 milliárd forintos keretét pedig csaknem a duplájával, 14,5 milliárd forinttal növelné meg, mindkettőt az általános forgalmi adóból várt bevételek fiktív emelésével. A jogi végzettségű Répássy Róbert úgy adna 3 milliárd forintot a bírósági eljárások gyorsítására, hogy még formális ellentételt sem jelölt meg. A módosító indítványok benyújtásának első körében még önmegtartóztatást tanúsító kormánypárti képviselők főleg azt követően bátorodtak fel, hogy Matolcsy György miniszter bejelentette a magán-nyugdíjpénztári vagyon konfiskálását. Vagyis szívügyeiknek és rögeszméiknek végső soron az eddig felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítás lehet a forrása, amelyből 78 milliárd forintot a kormány nyíltan a költségvetési kiadások növelésére fordít.

Ha a kormánypártok megszavazzák, a tervezetten felüli forráshoz jut egyebek mellett a debreceni Nagyerdei Stadion (1,25 milliárd forint), az eddig át nem adott ingatlanok utáni járadék címén a Katolikus Egyház (5,3 milliárd) és a Lakitelek Népfőiskola (330 millió). Hitoktatásra és a szórványtelepülési, kistérségi egyházak működésére 100-100 millió plusz juthat, a jáki apátsági templom rekonstrukciójára pedig 1,2 milliárd helyett 1,35 milliárd. Semjén Zsolt KDNP-elnök javaslatára az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark 300 millió forintos támogatást kaphat, hogy „az átélhető nemzettudat helyszínéül” szolgáljon, és alkalmas legyen arra, hogy ott fogadják el jövő tavasszal az új alkotmányt. A főpolgármester – fővárosi Fidesz-politikusokkal együtt – a Moszkva tér és a budapesti főutak felújítására venne ki 4 milliárdot a közösből, amit a bányajáradék-bevételek megemelésével lát előteremthetőnek, a kulturális bizottság pedig az első változatban 1 milliárd forintosra megnyesett büdzséjű Magyar Mozgókép Közalapítványnak adna még 3,5 milliárdot, persze nem máshonnan összekaparva, hanem a társaságiadó-bevételek megnövelt előirányzatából.

A megszüntetésre ítélt KT lapzártánk óráiban adta ki véleményét a módosítókról, megállapítva, hogy „a benyújtók egyike sem támasztotta alá javaslatait hatásvizsgálatokkal, illetve számításokkal”. Ez a kormánypárti és az ellenzéki indítványokra egyaránt vonatkozik. A független intézmény 236 módosítót vizsgált meg, 80-at nem tartott támogathatónak – döntő többségüket éppen a kötelező ellentételezés elvének megsértése miatt.