Gesztus vagy kenyér? – Nyolcéves munka eredménye a lovári nyelvű Biblia-fordítás
Manapság majd' minden politikus mond legalább egy mondatot roma nyelven. Divat és egyben kifizetődően európai gesztus, hiszen megszólítani egymást, vagy bármely kisebbséget elsősorban az előítéletek elhagyásával, odafigyeléssel és közvetlen szóval lehet. Forrás: Népszabadság / Baranyi Tamás
A megszólítás hitelességét immár a világon elsőként Magyarországon – kétezer példányban – megjelent cigány (lovári) nyelvű Biblia is segítheti. A fordítást nyolcéves munka előzte meg, és a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat (SZJKB) gondozásában látott napvilágot. Hat évvel korábban már megjelent az Újszövetség magyar-lovári változata, a fordítás Vesho-Farkas Zoltán nevéhez fűződött, aki roma nyelvre ültette át többek között a Hamletet, Médeát, illetve Az öreg halász és a tenger című regényt.
„Minden hívő embert nemes feladatként vonzott volna a munka, de a műfordító szempontjából is izgalmasnak ígérkezett” – eleveníti fel a kezdeteket Vesho-Farkas, aki jelenleg a Római Liturgia Szertartás-könyvét fordítja. A szöveghűség mellett, a szentírási könyvek hangulatát, tartalmi és vallási mondanivalóját, a különböző korokban keletkezett írások kulturális hátterét is szem előtt tartotta.
„A fordításnak elsősorban gesztus értékű üzenete van” – magyarázta Tarjányi Béla, a SZJKB ügyvezető elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának szentírástudomány tanára, aki a kiadvány egyházi cenzora is volt egyben. A cigány nyelvű Biblia olyan üzenetet hordozhat, amelyben az egyház kijelenti: az európai, azon belül pedig a magyarországi cigányok és nem cigányok kapcsolatát evangéliumi alapokon szeretné megerősíteni. Ám ezt a szimbolikus jelentést a gyakorlatban is szerették volna tolmácsolni, a hétköznapi élet megannyi színterén. Például ha egy pap romani nyelven olvas fel a cigány fiataloknak, illetve egy roma esküvőn a saját nyelvükön hallják a jelenlévők az evangélium tanításait, jóval nyitottabbá válnak az üzenet befogadására.
A lovári nyelvet Európában a romák negyven százaléka, a becslések szerint 4-6 millió ember beszéli, így a kontinens egyik legnagyobb létszámú nyelvi kisebbségét alkotja. A magyarországi roma lakosság harminc százaléka beszél cigány nyelven, ebből tíz százalék a beás, közel húsz százalék a lovári (oláh) nyelvjárás, s ennek is csak a töredéke tudja olvasni. A fennmaradó hetven százalék (rom-ungro) szinte már egyáltalán nem beszéli az egykor saját nyelveként használt kárpáti-cigány dialektust.
A fordításnak köszönhetően az addig 33 ezer szóból álló romani nyelv szókincse több száz kifejezéssel bővült. Főként a hindi, germán és latin szóösszetételeknek, szóképzésnek köszönhetően. Többek közt a cigány gyűjtőszavakat, fogalompárosításokat kellett pontosítani, mivel az adott nyelv sok esetben csak körülírja a mondanivalót, vagy egy konkrét megnevezést túl általánosan használ. Például nem ismeri a gyümölcs szót, helyette az alma, körte megnevezésekkel él.
„A szavak használatáról mindig a beszélők döntenek. Direkt módon terjeszteni vagy ráerőltetni egyetlen szót sem lehet senkire” – magyarázza Forrai R. Katalin, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) romológia tanszékének vezetője. Ezek az új kifejezések alapot teremthetnek más cigány nyelvű irodalmi művek szóhasználatára és talán van rá esély, hogy beépüljenek a beszélt roma-nyelvbe, illetve a cigány nyelvoktatásba.
„Nem vállalkoznék arra, hogy megsaccoljam: a cigány nyelvű Biblia mennyire terjedhet el. Ez a jóslás kategóriájába tartozna” – véli Dúl Géza, a magyarországi romapasztoráció vezetője. A puszta tény azonban, hogy a cigányság világkonferenciáján elfogadott nyelven jelent meg, már önmagában is nagy jelentőséggel bír. Kifejezi, hogy a cigányság az egyház része.
Félő azonban, hogy a fordítás jelentősége csupán szimbolikus üzenet marad, hisz a jelenleg latin betűkre átültetett lovári nyelvű szentírás szerény olvasói tábort feltételezhet. Azt, hogy az új szavak megjelennek-e a mindennapi használatban, beszivárog-e a hitéletbe, igazi táplálékként szolgál-e a mű, vagy megmarad olyan vállalkozásnak, amely csak hangzatos elveket és pályázati pénzeket vonzott magához, ma még szinte lehetetlen megmondani. Ez felerészt a roma lakosság igényeitől és az egyház most még ébredező készségétől és szemléletváltásától függ.
Fel, cigányok!
A Cigány Világkongresszus 1981-ben Göttingenben a romani nyelvjárását jelölte ki a világ cigányságának irodalmi nyelveként. A közel harminc éve megalakult szervezet a romák legmagasabb szintű érdek-képviseleti testülete, mely főként szociális, politikai és kulturális alapelvek kidolgozásával foglalkozik. Már az első kongresszuson döntöttek a nemzeti egységet kifejező jelképek (zászló, himnusz) használatát illetően, valamint megfogalmazták a cigányság közös jelmondatát: „Opre Roma! – Fel, cigányok!” A szervezet végrehajtó testületét a Nemzeti Roma Szövetséget az ENSZ is elismeri, mely a kongresszus tiszteletére április 8-át a Roma kultúra világnapjává nyilvánította. A legutóbbi ülésnek 2007-ben Zágráb adott otthont, ahol az egészségügy, lakhatás és más szociális témák voltak napirenden.
