Fellépni a szeretet szintjére
Amióta csak kirobbant a szinte az egész világon végigsöprő gazdasági válság, mindenki arra próbál választ találni, mi is okozta pontosan. A kormányok különféle pénzügytechnikai megoldásokban vélik felfedezni a globális krízisből kivezető utat, sokszor olyan módszereket alkalmazva, amelyek alapján többekben az a kép alakulhat ki, hogy a lényeget tekintve nem változik semmi. XVI. Benedek pápa legújabb, Caritas in veritate kezdetű szociális enciklikájában egészen másfajta felfogást mutat fel, amikor a szeretetet állítja a középpontba. Baritz Sarolta Laura Domonkos-rendi nővér lapunknak azt mondja, hogy ezzel a szentatya a – magyar fordításban csak a nyár végén megjelenő – dokumentumban az egyház eddigi társadalmi tanításába illeszkedő gondolatokat fogalmaz meg, ám meg is haladja őket. Forrás: Magyar Hírlap / Kacsoh Dániel
"Mára eluralkodott az a nézet, hogy az ember önző, kapzsi, csak magára gondol. A keresztény felfogás szerint azonban igenis képes jót tenni, sőt, akkor lehet csak igazán boldog, ha a másikért munkálkodik. Kétségtelen, a gazdasági válság eredője az előbbi emberkép eluralkodása, ám a pápa most rámutatott, hogy ennek nem kellene így lennie. Ami az újdonságot jelenti, hogy az enciklikában az erkölcsiről fellép a szeretet szintjére" – fogalmaz a szerzetesnő, aki korábban elvégezte a közgazdaságtudományi egyetemet, és több mint egy évtizeden át az üzleti életben tevékenykedett. Laura nővér szerint a szentatya a probléma gyökerét ragadja meg, amikor rámutat: a szeretet nem pusztán érzelmi kérdés, hanem az emberi akarat függvénye. Döntés, amely a másik ember felé irányul. Mint ahogy Krisztus szerette az ellenségeit. Ez a magatartás nemcsak mikro-, de makroszinten is értelmezhető. A lényeg, hogy a fejlődést ne az anyagiak gyarapodásaként, hanem az értékekben való gazdagodásként értelmezzük. Mindez pedig nem választható el az Istennel való kapcsolattól mint vezérlő elvtől. Anélkül – mint ahogy a pápa is rámutat – minden céltalan.
"A világnak rá kell döbbennie, hogy a piacgazdaság főszereplője maga az ember. Az egyház szociális tanítása már régóta hirdeti, hogy ezért a gazdaság célja nem lehet a profitmaximálás, hanem csak a közjó. A haszon csupán eszköz, nem pedig végső cél. Hogy ez a pápa által is hangsúlyozott szemlélet mennyire igaz, arra a pénzügyi rendszer mostani összeomlása is rámutat" – mondja Laura nővér, aki szerint leginkább a felvilágosodás korára vezethető az a téves felfogás, mely a haszonelvűséget állítja a középpontba a hétköznapi élet és a gazdaság területén. Ehhez az kellett, hogy a morális szempontokat az évszázadok során – érzékletes kifejezéssel – kilúgozzák a közgondolkodásból. Ha nincsenek általánosan elfogadott, igazodási pontot adó értékek, ha nincsen Isten, akkor csak az Adam Smith által megfogalmazott szubjektív önérdek érvényes. Vagyis az, hogy az a legjobb, ha az ember csak a saját boldogulására, a saját gyarapodására ügyel.
Ezt a gondolatot "fejlesztették tovább" a hetvenes években a neoliberalizmus zászlóvivői, s – ahogy Baritz Sarolta állítja – ez a materialista rendszer mutatta most be a bukását. A nővér szerint ennek az emberközpontúságot hirdető, ám végső soron emberellenes gondolkodásnak a tarthatatlanságára ma már egyre többen jönnek rá. XVI. Benedek pápa pedig azt tanítja: ahhoz, hogy a világ változzon, az embernek magának kell változnia. Modern korunkban óriási szerep jut a médiának és az oktatásnak abban, hogy a következő generáció ne az egyéni haszonban, hanem a másikért való életben, a cselekvő szeretetben találja meg az igazságot – és a boldogságot.
Hat fejezet az igazságról és a felelősségről
Pápaságának ötödik évében, Szent Péter és Pál apostolok ünnepére dátumozva jelent meg XVI. Benedek pápa (képünkön) Caritas in veritate (magyarul nagyjából annyit tesz: Szeretet az igazságban) kezdetű szociális enciklikája, amelyben a szentatya VI. Pál pápa Populorum progressio című írásához kapcsolódva a jelenkor társadalmát érintő legalapvetőbb szociális kérdéseket vizsgálja. A mintegy hatvanoldalas dokumentum hat fejezetből áll, amelyekben a pápa a szegénység, az éhezés és az erőszak elleni küzdelem, valamint a béke és a leszerelés szükségességéről, a környezetvédelem és éghajlatváltozás égető kérdéseiről, a teremtés iránti felelősségünkről, továbbá az emberi élet védelméről értekezik. Az enciklika egyelőre hét nyelven – olaszul, németül, angolul, franciául, lengyelül, portugálul és spanyolul – jelent meg, magyar fordítása várhatóan a nyár végére készül el.
