Felépül a harmadik Templom
Azóta, hogy Kr. u. 70-ben a római csapatok lerombolták a zsidók legszentebb vallási központját, a jeruzsálemi Templomot, az újjáépítés vágya soha nem szűnt meg a zsidókban. De vajon ki építheti fel az Örökkévaló egyetlen kiválasztott földi lakóhelyét? És egyáltalán, hol kell annak állnia? Ezek a kérdések, úgy tűnik, nemcsak a judaizmus híveit, hanem a muszlimokat is egyre élénkebben foglalkoztatják. Forrás: hetek.hu
A múlt héten egy magát „felekezetközinek" valló zsidó mozgalom azzal a kezdeményezéssel állt elő, hogy a jeruzsálemi harmadik Templom felépítéséhez nem szükséges a Templom-hegy tetején álló Sziklamecset elbontása. Az „Isten Szent Hegyének Látomása" (God's Holy Mountain Vision) nevezetű projekt szerint a zsidók két évezredes víziója: a Templom újjáépítése harmonikusan beleilleszthető a zsidó vallás legszentebb helyén 1300 éve álló iszlám építészeti együttesbe. Yoav Frankel, a kezdeményezés vezetője szerint „a békés közelségben álló vallási szentélyek látomása a Templom-hegyet a vallási rivalizálás helyéből az imádás eredeti szent szerepére alakíthatja át, amelyet közösen gyakorolnak a zsidók, muszlimok és keresztények".
Az elképzelés persze önmagában nem új, hiszen Aser Kaufman Tel Aviv-i mérnök már a múlt század hetvenes éveiben felvetette azt a lehetőséget, hogy a zsidó Templom eredetileg nem a mostani aranykupolás Sziklamecset helyén állt, hanem attól északabbra, amely jelenleg egy hatalmas beépítetlen terület a Templom-hegyen. Ami a mostani kezdeményezést hírértékűvé teszi, az a muszlim reakció. Az iszlám hatóságok ugyanis korábban a Templom újjáépítésére vonatkozó mindenfajta kezdeményezést mereven visszautasítottak, sőt hivatalosan is azt a véleményt képviselték, hogy az általuk al-Haram al-Sarifnak (Nemes Szentély) nevezett Templom-hegyhez a zsidóknak a múltban semmi közük sem volt.
Lehet, hogy a helyzet most megváltozik? Abdullah Nimar Darvis sejk, az Izraelben működő Iszlám Mozgalom alapítója szerint értelmetlen dolog arról beszélni, hogy mi történne akkor, ha a mahdi (a zsidó messiás muszlim megfelelője - a szerk.) felfedné magát. „Miért vennénk magunkra annak a felelősségét, hogy ilyesféle dolgokat eldöntsünk?" Darvis egy a The Jerusalem Postnak adott telefonos interjúban kijelentette: „Még a zsidók is abban hisznek, hogy a Templomot tilos addig felépíteni, ameddig a messiás el nem jön. Erről van szó. A mahdi majd eldönti, hogy fel kell-e építeni a Templomot, vagy sem. Ha ő úgy dönt, hogy fel kell épülnie, én magam fogok kimenni a Templom-hegyre, és segítek a köveket hordani." Darvis ugyanakkor óva intette a zsidókat, hogy „a mahdi eljövetele előtt" megkíséreljék a Templom felépítését: „Ameddig egyetlen muszlim is él, nem fog zsidó templom épülni a Haram al-Sarifon. A status quót (vagyis a jelenlegi helyzetet) fenn kell tartani, máskülönben vérontás lesz."
Lehet, hogy a helyzet most megváltozik? Abdullah Nimar Darvis sejk, az Izraelben működő Iszlám Mozgalom alapítója szerint értelmetlen dolog arról beszélni, hogy mi történne akkor, ha a mahdi (a zsidó messiás muszlim megfelelője - a szerk.) felfedné magát. „Miért vennénk magunkra annak a felelősségét, hogy ilyesféle dolgokat eldöntsünk?" Darvis egy a The Jerusalem Postnak adott telefonos interjúban kijelentette: „Még a zsidók is abban hisznek, hogy a Templomot tilos addig felépíteni, ameddig a messiás el nem jön. Erről van szó. A mahdi majd eldönti, hogy fel kell-e építeni a Templomot, vagy sem. Ha ő úgy dönt, hogy fel kell épülnie, én magam fogok kimenni a Templom-hegyre, és segítek a köveket hordani." Darvis ugyanakkor óva intette a zsidókat, hogy „a mahdi eljövetele előtt" megkíséreljék a Templom felépítését: „Ameddig egyetlen muszlim is él, nem fog zsidó templom épülni a Haram al-Sarifon. A status quót (vagyis a jelenlegi helyzetet) fenn kell tartani, máskülönben vérontás lesz."
Az összetett vallási probléma megértéséhez fontos tudnunk, hogy a harmadik Templom felépítését illetően a judaizmus jelenlegi irányzatai is igencsak megosztottak. A főáramú ortodoxiához tartozó rabbik hallani sem akarnak a Templom újjáépítéséről, különösen azóta, hogy Izrael az 1967-es „hatnapos háború" során elfoglalta a Templom-hegyet, majd néhány nap elteltével visszaadta azt a muszlim vallási hatóságoknak. Mások azt vallják - erre hivatkozott Darvis sejk is -, hogy a Templomot csak egy „igazi próféta" utasítására lehet felépíteni. Ezzel szemben Baruch Ben-Joszéf, a Mozgalom a Templom Újjáépítéséért (Movement to Restore the Temple) vezetője szerint: „A prófétának nem adatik hatalom a Törvény megváltoztatására, amely egyértelműen megjelöli a Templom helyét. Amire szükség van: az a Szanhedrin."
De akad itt más megválaszolandó kérdés is, például az, hogy az egykori zsidó Templom - amelynek létezését a Biblián kívül számos történelmi és régészeti forrás is minden kétséget kizáróan bizonyítja - valóban a mai Haram al-Sarif mértani középpontjában álló Sziklamecset alatt volt-e? Az, hogy a Szikladóm alatt lévő Alapkő (Even Setíjá) valóban a Szentek Szentje alatt állt-e, nem bizonyítható minden kétséget kizáró módon. Ugyanakkor ez a kérdés a judaizmus szempontjából kulcsfontosságú, mivel az égőáldozati oltárnak pontosan ott kell állnia, ahol Ábrahám az akédát, vagyis Izsák megkötözését végrehajtotta, és őt az oltárra föltette. (Lásd keretes írásunkat.) Csak az a Templom legitim Isten szemében, amelyikben az égőáldozati oltár a megfelelő helyen áll, azonban senki sem tudja ma már teljesen biztosan, melyik ez a hely a mai Templom-hegyen.
Ugyanígy volt ez az első Templom pusztulása után hetven évvel, amikor a zsidók Jósua főpap és Zorobábel vezetésével visszatértek a babilóni fogságból. A hagyomány szerint az akkor élő három próféta (Aggeus, Zakariás, Malakiás) kinyilatkoztatás által tanúsította az oltár helyét, annak méreteit, valamint azt, hogy a Törvény megengedi az összes áldozat bemutatását ezen az oltáron. Egyes zsidó értelmezők szerint ezért a harmadik Templom felépítéséhez ismét egy prófétára és isteni kinyilatkoztatásra lesz szükség, mivel a pontos hely azonosítása ma még kevésbé lehetséges, mint a babilóni fogságból történt visszatérés után.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
