Evangélikus cigánymisszió: a romák lelkével törődnek
Sárszentlőrinc – Életük erőforrását megtalálták, akik megtalálták a hitet. Azokra a cigányokra mondja ezt Karl Jánosné Csepregi Erzsébet lelkipásztor, akik részt vesznek a sárszentlőrinci gyülekezet munkájában. Forrás: teol.hu
Karl Jánosné Csepregi Erzsébet evangélikus lelkész (balról) Kristy Bergman kanadai önkéntessel, aki nyár végéig marad Sárszentlőrincen
Egytemplomos falu Sárszentlőrinc, a lakosság túlnyomó többsége evangélikus. A ma már elhagyott külső lakott területről, Sasosból a hatvanas évek közepén kezdtek beköltözni a roma családok ide, s más közeli településekre. Az akkori lelkipásztor, Csepregi Béla nyitottságának köszönhetően, közülük többen hitüket gyakorló evangélikusokká váltak. A külterületen élő cigányság eredetileg katolikus volt, de nem éppen aktív hívő. Kereszteléshez, temetéshez a kajdacsi vagy a nagydorogi plébánost hívták Sasosba.
Később, Csepregi Béla hozzáállásának köszönhetően, egyre többen csatlakoztak a sárszentlőrinci evangélikus gyülekezethez. Lánya folytatta, amit apja elkezdett, ő is nyitott, befogadó lélekkel fordult a cigányok felé. Karl Jánosné Csepregi Erzsébet 1985 óta Sárszentlőrinc lelkésze.
A cigánymisszió minden egyház közös ügye a mai Magyarországon. Az ezt legkorábban felismerők között voltak a sárszentlőrinci evangélikusok. Létrehoztak 1994-ben egy alapítványt, melynek fő célja a szociális segítségnyújtás volt. Szövőműhelyt létesítettek, ahol arra törekedtek, hogy a 16 alkalmazottnak legalább a fele roma legyen. Nagy lendületet adott a Zsivora György Népfőiskolai Alapítvány cigányok közötti munkájának, hogy Bakay Péter evangélikus lelkész, öt évvel ezelőtt Sárszentlőrincre költözött. Az alapítvány lelkes kurátora, közreműködésével a cigánymissziót kiterjesztették a szomszédos Uzdra és Pusztahencsére is.
Van az alapítványnak egy gyümölcsöse, működtet teleházat, idősek napközijét, és szükség esetén kisgyermekek felügyeletét is vállalja, ha a szülők olyan helyre mennek, ahová nem vihetik magukkal őket. A teleházban segítik a rászorulók munkahelykeresését, internetes böngészéssel, életrajzírással. A sárszentlőrinci evangélikusoknak a templomon kívül van egy gyülekezeti termük is, melyben lelkiségi és kulturális programokat tartanak. Most Török Levente pálfai festő kiállítása látható ott.
Bakay Péter a cigánymisszió legfontosabb eredményének tekinti, hogy ma már minden helybeli roma családdal, körülbelül 250 személlyel van kapcsolatuk. Közülük aktív tagja a gyülekezetnek mintegy húsz felnőtt és 18-20 gyerek. A lelkésznő, Karl Jánosné Csepregi Erzsébet hozzáteszi, hogy akik a közösséghez csatlakoztak – Uzdról és Pusztahencséről is –, járnak velük más falvakba, megtérésükről beszélni, s ezáltal újabb cigány családokat vezetnek Istenhez.
Tartanak bibliaórákat, élelmiszer- és ruhaosztást, rendeznek hittantábort. Tavaly Keszőhidegkúton táboroztak a gyerekekkel, az idén Kismányokra mennek. Nyár végéig segíti a munkájukat egy kanadai önkéntes is. Kristy Bergman tavaly szerzett diplomát. Szakterülete az evangélikus egyházon belüli nemzetközi kapcsolatok ápolása. Magyarországon most megtapasztalhatja, hogy a hit mennyit segít a nehéz sorsú embereknek, a túlélésben.
A lelkésznő így fogalmaz: Aki szegény, az általában reményvesztett. Ám akik megtalálják életük erőforrását, a hitet, akik részt vesznek a gyülekezeti munkában, azok szívébe visszaköltözik a remény. Könnyebben átvészelik a nehézségeket, mert tudják, hogy számíthatnak Istenre és egymásra.
A Zsivora György Népfőiskolai Alapítvány 16 éves
A névadó, Zsivora György, kortársa volt Széchenyi Istvánnak. Sárszentlőrincen született, később a fővárosba került, jogász lett. Volt Csanád vármegye főispánja és Pesten a Kúria tanácselnöke is. Támogatta szülőfaluja iskoláját, árvaházakat, és a Széhenyi javaslatára felállított Akadémiát is, százezer forinttal.
