EU-kifogásokat kapott a szlovák nyelvtörvény – Balázs: Alátámasztják a magyar aggályokat
Tucatnyi fenntartást fogalmazott meg a szlovák államnyelvtörvény végrehajtási előírásainak tervezetével szemben az Európai Bizottság főtitkárságának jogi szolgálata. E kifogások zömét Pozsony figyelmen kívül hagyta a szöveg véglegesítése során. A brüsszeli állásfoglalás Balázs Péter szerint alátámasztja a magyar aggályokat. Forrás: Népszabadság
A bizottsági főtitkárság jogi szolgálata a BruxInfo birtokába került dokumentum tanúsága szerint azzal a szándékkal vette górcső alá még decemberben a nyelvtörvény végrehajtási rendelkezéseit, hogy a szlovák hatóságok „segítségére legyen” a szövegtervezet véglegesítésében. A dokumentum szerint általánosságban megállapítható, hogy a végrehajtási elvekről szóló szlovák tervezet „számottevő javulást eredményez az államnyelvtörvény szövegének értelmezésében”.
A brüsszeli szakértők ettől függetlenül nem kevesebb, mint tizenkét, uniós szempontból kifogásolható pontra bukkantak a szövegtervezetben, amelyeket a szlovák kormány figyelmébe ajánlottak. Pozsony azonban minden jel szerint jó néhány „ajánlást” teljesen vagy részlegesen figyelmen kívül hagyott a kormányhatározat végleges szövegében. Ezek közé tartozhatnak a nyelvi követelményekre, az időszakos és nem időszakos kiadványok felügyeletére, az egészségügyi intézményekben a kisebbségi nyelv használatára, a büntetési tételek pontosítására és a büntetések mindenki által történő megfellebbezésének lehetőségére vonatkozó ajánlások.
Az Európai Bizottság előzetes értékelése hasznosnak nevezi ugyan a végrehajtási előírásokban a „lex specialis” jogelvre való hivatkozást – de úgy véli, világosabb lenne félreértést kizáróan rögzíteni, hogy az államnyelvről szóló törvény nem érinti a kisebbségek védelméről szóló törvényt.
A következő észrevétel emlékeztet arra, hogy a bírósági esetjog értelmében a nyelvi követelmény magában foglalja a hatékony kommunikáció képességét, éppen ezért egy állás elnyerése érdekében egy bizonyos szintű nyelvismeret megkövetelhető. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet: az Európai Bíróság következetesen azt vallotta, hogy bármely nyelvi követelménynek ésszerűnek, arányosnak és a szóban forgó munkakör szükségleteihez szabottnak kell lennie. A jogi szolgálat szerint a gyakorlatban diszkriminációhoz vezethet, hogy az egészségügyi intézmények személyi állományát semmi sem kötelezi arra, hogy a kisebbségi nyelvet beszéljék.
A büntetések kiszabásával kapcsolatban a brüsszeli bizottság azt is kifogásolja, hogy olybá tűnik: a bírságokkal szembeni fellebbezés joga csak a jogi személyekre korlátozódik.
Balázs Péter külügyminiszter szerint a brüsszeli dokumentum alátámasztja Magyarország számos aggályát a szlovák államnyelvtörvény végrehajtási utasításával kapcsolatban. A miniszter szerint az uniós kifogások alapján Magyarország szükség esetén fel tud majd lépni a szlovákiai magyarok védelmében. A külügyminiszter az MTI-nek kifejtette: az Európai Bizottság egyik legtekintélyesebb belső részlegének számító jogi szolgálat véleményének az a jelentősége, hogy ha az abban megfogalmazott valamelyik eset konkrétan előfordul (például egy magyar munkavállalót nem alkalmaznak, mert nem tud elég jól szlovákul), Magyarország fel tud lépni a szlovákiai magyarok védelmében.
A külügyminiszter hosszabb távon számít arra, hogy Pozsony – nemzetközi nyomásra – esetleg változtat a végrehajtási utasításon, sőt a törvényen is. Balázs szerint a BruxInfo híre azt mutatja: a végrehajtási utasítást ebben a formában a nemzetközi szervezetek nem tudják elfogadni.
