Erdő Péter: annyit adjanak, amennyi jár

Mintegy hat éve úgy zajlik az egyházi iskolák, óvodák kiegészítő támogatásának kiszámítása, hogy a zárszámadási törvény tárgyalásakor az oktatási minisztérium nem közli velük, hogy minek alapján számoltak ki alacsonyabb összegeket – hívta fel a figyelmet.

Az egyház viszont nem szeretne többet, mint azt, hogy „annyit adjanak, amennyi jár", mert ezt egy jogállamban „jogszabályok alapján meg kell tudni mondani", így lenne tervezhető az egyház oktatási tevékenysége – hangoztatta Erdő Péter.

Erdő Péter kitért arra, hogy évek óta kérik a szaktárcát, közöljék velük, minek alapján számolják ki járandóságukat. Ennek ismertetésére többször, így nemrégiben is kaptak ígéretet, ám erre nem került sor. Eközben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is megállapította, hogy az egyházi iskolák felé jelentős lemaradásban van az állam, ennek ellenére „ezeknek a lemaradásoknak a kifizetésére soha sor nem került", amit az Alkotmánybíróság előtt is kifogásoltak.

A legutóbbi évről az MKPK elnöke elmondta: „egyszerűen nem került semmilyen összeg a zárszámadási törvénybe a kiegészítő támogatás rovatba", csak azt vállalta a kormányzat, hogy erről február 15-ig kormányrendelet intézkedik. A Szentszék és Magyarország közötti egyezmény értelmében azonban erről törvényben kellett volna rendelkezni, ráadásul a rendelet nem született meg határidőre, és nem az ÁSZ által meghatározott, hanem egy jóval alacsonyabb összegről szól – jegyezte meg.

Az alacsonyabb összegnek a kifizetési határideje június, ám azt sem lehet tudni, hogy ennek kifizetése milyen módon és milyen ütemezésben történik majd meg. Ebben a kérdésben jogorvoslatot keresnek – akár bíróság útján is –, az ehhez kapcsolódó dokumentáció jelenleg készül – tette hozzá.

Erdő Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyházi oktatási intézmények finanszírozásakor azt az összeget is beszámítja a tavalyi jogszabály alapján az állam, amit az egyház az önkormányzati tulajdonú épületek használata után nem fizet ki. A településekkel kötött hosszú távú szerződések – amelyek többek között azért születtek, mert az önkormányzatok nem akarták visszaadni az egyháznak az épületeket, vagy azok már fizikailag nem voltak meg – ugyanakkor arról szólnak, hogy az egyháznak díjmentesen adják bérbe az önkormányzatok az épületet akár 50 évre is. A szerződéseket azonban utólag felülbírálni, és lakbért felszámítani az egyházaknak nem lehet – mutatott rá.

Ha azonban ezt beszámítják az egyházi iskolák költségvetésébe, akkor ezt be kell számítani az önkormányzati iskoláknál is, amelyek szintén ingyen használják az önkormányzati tulajdonú épületeket. Azokat a volt egyházi iskolai épületeket egyébként, amelyeket 1991 nyarán az állam ingyen, ezerszámra átadott az önkormányzatoknak, néhány nappal azelőtt, hogy hatályba lépett volna az egyházi ingatlanokról szóló törvény – fűzte hozzá.

Az MTI kérdésére Erdő Péter elmondta: az egyházak tiltakozásának dacára módosították az egyházak személyi jövedelemadóból (szja) való részesedését. Ennek értelmében a tényleges felajánlásokhoz az állam ugyanannyit hozzátesz, legfeljebb a teljes szja-bevétel 1 százalékáig. Ennek bevezetésekor 2008-ban a történelmi egyházakkal közösen csaknem 100 millió forintos költségű közös kampányt indítottak, amelynek eredményeként több mint 0,7 százalékos arányt tett ki az 1 plusz 1-es rendszerben az szja-ból való egyházi részesedés.

A bíboros megemlítette: „úgy látszik, hogy egyesek ezt is soknak érezték", mert „a saját maguk által áterőszakolt, egy évvel korábban hozott törvényt megsértve" megállapítottak egy jóval alacsonyabb összeget. Az szja-ból való részesedés leszállítása, a kiegészítő normatíva problémái, valamint az egyházi épületek rekonstrukciójára fordítható összegek „nullára szállítása” következtében mintegy 10 százalékkal csökken nominálisan az egyház költségvetése 2010-ben – mondta.