Egyházi segítséggel csökken a magyar államadósság

Eléri a 21 ezer milliárd forintot Magyarország államadóssága – 2002 óta közel 30 százalékkal, a GDP 80 százalékára nőtt. Csak a kamatokra idén 1000 milliárd forintot kell fizetnie hazánknak.

A kormány egyik legfőbb célja az államadósság csökkentése. Erre fordítja a 2700 milliárd forintnyi magánnyugdíj-pénztári vagyon jó részét is. E mellett önkéntes adakozásra kérte fel a magyar polgárokat: Nyugdíjreform és Államadósság-csökkentő Alapot hozott létre, amelyhez várja vállalatok és magánszemélyek befizetéseit. A vonatkozó kormányrendelet április 28-án meg is jelent a Magyar Közlönyben. Az alap honlapján – amely egyelőre nem elérhető – bárki nyomon követheti, mennyi pénz érkezett a számlára.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a kormány úgy ösztönzi a felajánlásokat, hogy a befizetés összege levonható lesz a magánszemélyek személyijövedelemadó-alapjából, illetve a cégek adózás előtti nyereségéből. Az erről szóló törvényjavaslatról később dönt a parlament.

Valamennyi keresztény egyházat foglalkoztatja, miképp segíthetnék az államadósság csökkentését. Elsőként az idei Hit pajzsa díjjal kitüntetett pápai prelátus, a győri Rédly Elemér ajánlott fel jövedelméből egymillió forintot.

Kiss-Rigó László, a Szeged–csanádi Egyházmegye püspöke április közepén mondta el sajtótájékoztatón: 100 millió forintot különített el a célra idei költségvetésében az egyházmegye. A református egyház úgy járul hozzá az államadósság csökkentéséhez, hogy az idén nem kér segítséget az államtól ingatlanjai, templomai felújításához, állagmegóvásához. Mintegy 200 millió forintos támogatásról mond le, beruházásait elhalasztja. A Magyarországi Evangélikus Egyház két mentőautót vásárol az Országos Mentőszolgálatnak – az államtól átvállalt feladat értéke mintegy 50 millió forint.

– A kormány ötlete nem rossz, de a lényeg, hogyan valósítja meg. Nagyon kevés részletet tudni még erről. Ha elkészül a törvény, amely pontosan szabályozza ezt a kérdést, akkor döntünk a felajánlásról – tájékoztatott Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója.

– Az építőipari cégek nagy része nem is rendelkezik nyereséggel, ebből nehéz adakozni. E szektortól nem lehet komoly felajánlásokra számítani – vallja Varga Gusztáv, a Szilánk-cégcsoport elnöke. Több mint 3 milliárd forintos épülő új üzemük és irodaházuk finanszírozása beszűkíti lehetőségeiket. Varga Mihály, a KÉSZ Holding meghatározó tulajdonosa azt mondta, a cégnél még nem beszéltek erről a témáról. Személyes véleménye szerint az országnak tisztességes adófizetőkre van szüksége. Ami a fölajánlásokat illeti: konkrét, ésszerű, jótékony célokra – ahol ellenőrizhetően hasznosul az adomány – a KÉSZ is rendszeresen áldoz.

– Még nem volt téma sem az országgyűlési, sem a szegedi közgyűlési frakcióban a felajánlás. Szerintem akinek van lehetősége, adakozni fog – mondta Bohács Zsolt, a Fidesz országgyűlési és önkormányzati képviselője, közgyűlési frakcióvezető. Kollégája, az MSZP-s Kozma József úgy fogalmazott: „a kormány dolga, hogy csökkentse az államadósságot, a parlamenti többség birtokában ehhez minden lényeges eszköz a kezében van". Úgy értékelt: politikai látványakció ez a kezdeményezés, akinek van rá pénze, szerinte inkább a szegediek életének javítására fordítsa, például alapítványok, civilszervezetek támogatásával.

9 év megnégyszereződött

Az államadósság az önkormányzatok, a központi kormány adósságainak konszolidált összege. Beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás miatt keletkezett hiteltartozás, az elkülönült pénzalapok és az állami beruházásokat kezelő intézmények hitele, valamint az állami vállalatoktól átvállalt hiteltartozás is. Az OECD adatbázisa szerint hazánk államadóssága 25,3 milliárd dollárról 100,8-ra nőtt 2000 és 2009 között. Hasonló ütemben ért el, csak épp 43 millió dolláros szintre Észtország, 10 milliárdosra Izland. Csehországé megkilencszereződött. Japán a csúcstartó: államadóssága 9 billiárd dollár körül van.