Egyház és politika a közép-európai térségben

Jakab Attila történész – a Magyar Külügyi Intézet által rendezett eseményen – annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy adott társadalomban egyazon időben csak egyféle erkölcsi rendet lehet megvalósítani.

A történész szavai szerint a rendszerváltáskor Magyarországon elkezdődött egy nyugati típusú demokrácia kiépítése. „Az egyházi elit (...) nem volt része ennek a tárgyalásos hatalmi újraelosztásnak. Miután megtörtént a rendszer konszolidációja (...) az egyháznak volt egy nagyon markáns modellje, a Kádár-rendszerben szocializálódott egyházi vezetés számára. (...) az egyház és az állam összefonódása többnyire politikai ellenőrzést jelentett az egyházak fölött, és ennek elsődleges célja a társadalom hatékonyabb és kiszámíthatóbb ellenőrzése volt".

Hamberger Judit történész, politológus rámutatott: a csehek mintegy 70 százaléka vallástalan, a szlovákok pedig ugyanilyen mértékben vallásosak. Mint mondta, „a szlovák nemzeti identitás ügyét mindig a papok vitték", erre vezethető vissza, hogy a szlovákoknál sokkal eredményesebb volt az egyház kárpótlása, mint Csehországban; utóbbi államban mintegy 300 milliárd korona értékű egyházi vagyonról nem született döntés.

Lagzi Gábor történész előadásában azt mondta: szinte „minden lengyel politikus volt fiatalkorában ministráns", jobb- és baloldalon egyaránt. Kitért arra, hogy Lengyelországban jelenleg "„indegyik hatalmon lévő párt keresi az egyház barátságát", de az egyház is igyekszik a pártokkal a lehető legjobb kapcsolatokat kiépíteni. Minél inkább beavatkozik azonban az egyház a politikai közéletbe, annál kevésbé szimpatikus a társadalom számára – hívta fel a figyelmet.

Illés Pál Attila történész rámutatott: Wyszynski érsek Lengyelországban már kinevezése előtt, a két világháború között foglalkozott a munkásság helyzetével és a szakszervezetekkel, sőt ő maga is létrehozott egy sikeres szakszervezetet. Miután letartóztatták a kommunizmus alatt, három évi fogsága idején programot dolgozott ki, amely a későbbiekben meghatározta az egyház és az állam viszonyát.

Wagner Péter politológus kiemelte: Közép-Ázsiában a szovjet időszakban működött egyházügyi hivatalnak mindig volt titkosszolgálati tagja. Az iszlámra, mint legitimációs erőre szüksége van a mindenkori államnak – hangsúlyozta –, hozzáfűzve: ugyanakkor az iszlám Üzbegisztánban szigorú állami kontroll alatt áll, és szigorúan büntetik, ha valaki otthonában mohamedán hittanórát tart, sőt 1998-ban leszerelték a mecsetekről a hangszórókat, mondván, hogy az sokakat zavar.