Egyház az átkosban
Létrehozás:
2009. március 18., 08:18
Legutolsó módosítás:
2009. március 18., 08:19
Budapest – Kabay Barna, aki az utóbbi években régi magyar filmek remarqueit készítette, most Petényi Katalin által írt és társrendezett dokumentumfilmben, a Hitvallók és Ügynökök címűben a magyarországi egyházak bátorsággal és megalkuvásokkal teljes évtizedeit mutatja be. A film sajtóbemutatóját tegnap tartották az Uránia Nemzeti Filmszínházban, itt április 6-ától lesz látható a másfél órás alkotás, melyet áprlis 27-én a Duna Televízió is műsorra tűz. Az MTV pedig egy hosszabb, nyolc részes verziót fog bemutatni. Forrás: Népszava / Hamvay Péter
Aki újabb, szenzációs leleplezést vár, vagy ügynökök megrázó vallomását, csalódni fog. Az alkotók nagyon korrekt történelmi dokumentum filmet készítettek, kiváló archív anyaggal, pontos történelmi kerettel, személyes sorsok felvillantásával, a film közepén ugyan egy kissé leülő és összekuszálódó de a végére ismét magára találó dramaturgiával. Egyet kell éretnünk a vetítésen megjelent Gyarmati Györggyel, az Állambiztossági Szolgálatok Levéltárának főigazgatójával, aki szerint a filmnek sikerült mindkét leegyszerűsítő és hamis nézetet elkerülnie az egyháznak a kommunizmusban betöltött helyzetét illetően. A kilencvenes években ugyanis az ellenálló önimázsát rajzolta fel magáról az egyház, az ezredforduló után, amikor sorra derült ki a hatvanas-nyolcvanas évek főpapjairól, hogy együttműködtek az állambiztonsággal, az a kép kezdett kialakulni, mintha minden klerikus fejet hajtott volna a rendszernek. A film az ötvenes évektől kíséri figyelemmel az egyház megsemmisítésére tett kommunista kísérletet, foglalkozik a békepapsággal, az egyházügyi hivatal működésével. Bemutatja, hogy a Kádár rendszer, hogyan egyezett ki magyar főpapsággal, hogyan törte meg ellenállást, s hogyan tette a rendszer kiszolgálójává. Hogyan vett rá sokakat zsarolással, vagy épp gyors egyházi karrier ígéretével a besúgásra, hogy az 1964-ben megkötött államközi megállapodás után hogyan vált valóságos hírszerzőközponttá a Pápai Magyar Intézetet, hogy kollaboráns vezetőit hogyan jutalmazta idehaza püspöki süveggel a párt. Ám megismerjük azokat is, akik a legnehezebb időkben sem kötöttek kompromisszumot, vállalták a börtönt is meggyőződésükért. A film drámai csúcspontja a Bokor mozgalom elleni támadás, amikor az egyházi vezetők örömest szolgáltatták ki a rájuk és a szocialistaállamra is egyaránt roppant veszélyesnek gondolt vallási csoport tagjait. Ungváry Krisztián történészt is megkérdeztük a filmről, aki szerint az alkotás újabb rést üt a hallgatás falán, örömét fejezte ki, hogy a film számos besúgót néven nevez.
Várszegi Asztrik Pannonhalmi főapát, aki a film főszereplőként higgadtan, tárgyilagosan és szeretettel vezeti végig a nézőt egyháza kálváriáján, a filmben és bemutató utáni sajtótájékoztatón is arról szólt: Az egyháznak szembe kell néznie múltjával, mert csak akkor lehet hiteles, ha őszinte.
Várszegi Asztrik Pannonhalmi főapát, aki a film főszereplőként higgadtan, tárgyilagosan és szeretettel vezeti végig a nézőt egyháza kálváriáján, a filmben és bemutató utáni sajtótájékoztatón is arról szólt: Az egyháznak szembe kell néznie múltjával, mert csak akkor lehet hiteles, ha őszinte.
