Egy tojás volt a belépődíj a ferences moziba Debrecenben

— Felvéve: , , , ,
Létrehozás: 2010. október 08., 08:56 Legutolsó módosítás: 2010. október 08., 08:56

Debrecen – A debreceni Szent István-templom (volt ferences templom) közössége az 1950-ben elhurcolt szerzetesekre emlékezett október 5-én. Varga Kamill OFM, a szegedi ferences templom plébánosa tartott előadást Kiss Szaléz vértanúról, aki a templom első plébánosa volt. A főpapi szentmisét követően Bosák Nándor megyéspüspök a plébánia falán leleplezte a hatvan éve elhurcolt ferenceseknek emléket állító táblát – tájékoztatta a Ferences Sajtóközpontot Kovács Ágnes egyházmegyei sajtóreferens. Forrás: haon.hu, Ferences Sajtóközpont

Kiss Szaléz Szécsényben, Egerben, Pécsett, Gyöngyösön, Jászberényben, Salgótarjánban, New Brunswickban és Debrecenben működött, kiváló lelkipásztor és közösségszervező volt. Már a harmincas években rádióműsort szerkesztett, rendszeresen publikált a katolikus folyóiratokban, ahol sokszor kemény szavakkal ostorozta a politikai és egyházi viszonyokat. Egyik 1937-ben írt cikke miatt kellett elhagynia jászberényi állomáshelyét. Amerikában sem tétlenkedett, New Brunswick-i plébánosként sajtónapokat tartott a magyaroknak, társszerkesztője volt az Amerikai Magyarok Vasárnapjának.

A MÁV támogatta a ferencesek letelepedését 

1942-ben hazatért, és az új ferences rendház és templom házfőnöke, illetve plébánosa lett. Az akkor városszéli Vasutas-telepen 15 ezer ember, köztük 6-7000 katolikus élt, akik főként vákáncsosok, vagyis fakitermelők voltak. A MÁV támogatta a ferencesek letelepedését, az 1938-ban felépült templomhoz szükséges telket is a vasúti részvénytársaság adományozta.

A kommunisták is támadták őket

Kiss Szaléz debreceni szolgálata alatt nemcsak a hitéletet, hanem a kulturális életet is felvirágoztatta. Játszóteret építtetett, színházat, mozit, kultúrházat hozott létre. A szegényebbek egy tojásért nézhették a filmeket. A debreceni fiatalok általa megszervezett közösségi élete itt is kiváltotta sokak nemtetszését, így 1944-ben Gyöngyösre helyezték, a ferences hittudományi főiskola pasztorális tanszékének tanára lett. Itt létrehozta a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget, ezért is támadások érték, immár a kommunista párt részéről. 1946 áprilisában Kiss Szaléz atyát ötven fiatallal együtt elhurcolták Gyöngyösről. A szerzetest először az Andrássy út 60-ban hallgatták ki, kegyetlenül megkínozták, végül a szovjet katonai bíróság golyó általi halálra ítélte három társával együtt. 1947 márciusában Sopronkőhidán végezték ki. Boldoggáavatása folyamatban van, Gyöngyösön utca őrzi a nevét.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben