Drámai méreteket ölt a rasszizmus új formája

A jelentést a több mint negyven éve létező Minority Rights Group International (MRG) elnevezésű, az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogaiért küzdő nem kormányzati szervezet készítette el.

Carl Söderbergh, az MRG kommunikációs igazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy világszerte egyre nagyobb mértékű a vallási kisebbségek üldöztetése. Példaként említette, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után majdnem egy évtizeddel is mindennapos a muszlim vallásúak hátrányos hatósági megkülönböztetése, a többi között az Egyesült Államokban.

Európában előretörtek a szélsőjobboldali pártok

Halász Katalin, a jelentés Európáról szóló fejezetének szerzője elmondta, az európai politikában egyre nagyobb szerephez jutnak a szélsőjobboldali, illetve bevándorlóellenes politikai erők. Kitért arra is, hogy Magyarországon a „cigánybűnözéssel” való leszámolást sürgető Jobbik megerősödése jelzi ezt.

Setét Jenő, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a magyarországi romák helyzetéről szólva kijelentette: noha a cigánysággal szembeni gyűlöletkeltés az utóbbi években csúcsosodott ki, az a rendszerváltás óta megfigyelhető. Az elmúlt húsz évet a társadalmi kirekesztés folyamataként írta le, hozzátéve, hogy a romák „köteteket megtöltő” számú jogsérelmet szenvednek az állami intézményekkel, a rendőrséggel, az önkormányzatokkal való találkozásukkor, miközben politikusok, közhivatalnokok beszélnek nyíltan „cigánybűnözésről”.

Elmondta, nemcsak a hat ember életét követelő sorozatgyilkosságot, hanem az azt övező társadalmi közönyt is drámainak tartja. A bűncselekmény-sorozat a cigányság biztonságérzetének elvesztéséhez vezetett, és a romák attól tartanak, hogy bár az elkövetőket elkapták, segítőik még szabadlábon vannak – fogalmazott.

Setét Jenő arról is beszélt, hogy amíg a banki hitelkárosultakkal szolidáris a társadalom, az önkormányzati bérlakásokban élő, sokkal szegényebb, ugyancsak kilakoltatással fenyegetett – főként cigány – emberekkel szemben a részvétlenség a jellemző.

A jelentés szerint a jelenlegi pénzügyi válság csak tovább növelte a szélsőjobboldali szervezetek támogatottságát. Ennek következtében nőtt a kisebbségellenes hangulat, hiszen ezek a szervezetek a kisebbségeket nevezik meg a gazdasági és társadalmi problémák egyik felelőseként.

A fajgyűlöletet leváltja a vallási intolerancia? – Egyre több embert ér támadás a vallása miatt

„A vallási intolerancia a fajgyűlölet egyik új formája – mondja Mark Lattimer, a Minority Rights Group International igazgatója. – Számos közösséget, melyet évtizedeken át faji alapon különböztettek meg, most vallása miatt üldöznek."

A jelentés szerint Nyugat-Európában és Észak-Amerikában egyre gyakoribb, hogy a kisebbségekhez vallási alapon viszonyulnak, míg Ázsia és Afrika bizonyos részein nem a faji vagy az etnikai hovatartozás, hanem egyre inkább a vallás áll a diszkrimináció és az erőszakos támadások hátterében. Számos államban az Egyesült Királyságtól Etiópián át Bangladesig a szegénység egyre inkább összefüggésben áll a vallási hovatartozással.

Az Egyesült Államokban és Európában különösen a muszlim kisebbség kerül egyre növekvő állami ellenőrzés alá, illetve gyakran válik a jobboldali nacionalista kampányok célpontjává. Svájcban, a szélsőségesen konzervatív Svájci Néppárt kampányát követően a résztvevő szavazók többsége népszavazáson tiltotta be újabb, a mecsethez tartozó tornyok, a minaretek építését.

Az Európai Bizottság 2009. novemberi felméréséből kiderül, hogy a gazdasági válság eredményeképp az európaiak 42 százaléka szerint nőni fog a vallási alapú megkülönböztetés a munkaerőpiacon. 2009-ben a szélsőjobb pozíciója erősödött az Európai Parlamentben és mandátumokat szerzett Ausztriában, Dániában, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Hollandiában, Magyarországon, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában.

Az elmúlt évtizedben a terrorizmus-ellenes rendelkezések jegyében a rendőri intézkedések során szintén növekvő tendenciát mutatott a vallási alapú megkülönböztetés. A legtöbb esetben olyan embereket különböztettek meg, akikről azt feltételezték, hogy muszlim vallásúak, vagy pedig muszlim államból származtak.

2001 óta számos ország, köztük Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Szerbia, Türkmenisztán és Üzbegisztán is módosította vallások bejegyzésére vonatkozó törvényeit, vagy ezzel kapcsolatos új törvényeket vezetett be.

„Bár időnként úgy tűnhet, hogy ezeket a törvényeket biztonsági kockázatra való tekintettel vezetik be, vagy a közrend fenntartását szolgálják, az államok számára egyre inkább a vallási közösségek feletti ellenőrzés eszközéül szolgálnak” – mondja Mark Lattimer.