Cigánymisszió: ma még hősnek számít, aki börtönbe kerül

„Gyászoló testvéreim! Hiszem, hogy a szeretet kultúrája iránti vágy erősebb a szívünkben, mint a környezetünkben minket kísértő megosztás szelleme” – üzente Hofher József jezsuita szerzetes a romagyilkosságok után a világhálón. Ahol az egyház képes elnyerni a cigányok bizalmát, lehetőség nyílik a tanulásra, a munkára és a felemelkedésre. A felekezetek jelentős szerepet játszhatnak a megbékélés elősegítésében is – hangzott el a múlt héten Vámospércsen megrendezett cigánypasztorációs konferencián.

„Cigányok vagyunk, ugyanakkor magyarok. Kettős identitásunk kettős aranypántként ékesít bennünket” – hangsúlyozta Kamarás István, az Európai Integrációs Cigány Szövetség és a Roma Szakkollégium elnöke a tanácskozáson. „A cigányság nem áll rosszul a keresztény-konzervatív értékek tekintetében, hiszen ha valakinek fontos a család, hát akkor a cigányoknak az, és ha valaki nyitott a hitre, hát a cigányok azok” – hangsúlyozta Kamarás.

„Nem lopunk, nem csalunk. Mi a jövő vagyunk, nem a múlt” – szögezte le Kozáp János, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Nem árt ezt erősíteni, hiszen amíg a cigányság nem veti ki magából a bűnözőket, árnyékuk a többiekre rávetül. Ma még sokan hősként tekintenek arra, aki „cigány ügyességgel” szerzi meg a családnak a betevőt, és kétszeresen hős az, aki „családfenntartó tevékenysége” miatt börtönbe kerül.

Jó hír, hogy egyre többen jutnak be a felsőoktatásba, csak a Roma Szakkollégium 35 értelmiségi tagot számlál, míg Barcelonában két évvel ezelőtt mindössze egy cigányt tartottak nyilván az egyetemeken.

Nevünk előtt a C betű

Lehet vitatkozni, hogy az integráció a célravezetőbb vagy a felzárkóztatás, ám az vitán felül áll, hogy a cigánykérdés megoldásának egyik kulcsa a munka. A rendszerváltozás fő vesztesei a cigányok, nagy többségük azóta is munkanélküli. Lassan a második nemzedék nő fel úgy, hogy sosem látta munkába indulni a szüleit. „Nekünk nincs előre, csak hátra – panaszolta hozzászólásában egy nyolcgyerekes családfő, aki húsz éve munkanélküli. – Azt mondják, a tanulással előbbre jutunk? Szakmát adtam a fiam kezébe, de hiába szőke bőrű, végigtapodta az országot, munkát mégse kapott. Ott a nevünk előtt a C betű. Mire tanul a barna kislányom is, aki szakközépbe jár?”

„Az egyház óriásit nyerne hitelességben, ha jobban be tudnánk fogadni cigány testvéreinket” – mondta Székely János katolikus püspök. Református kollégája, Szabó István szerint aki segíteni akar a cigányoknak, az olyan műveltséget gyökereztet, ami nem áll rendelkezésre. A reformátusok cigánymissziója a dunántúli egyházkerületben a legeredményesebb, a görög katolikus misszió központja Hodász. Kuklay Antal katolikus pap északon, Kiscsécsén fejt ki nagy hatású munkát, a ferences nővérek az Ózd közeli Arlón végzik missziójukat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Monoron erős, a jezsuita rend pedig Tápiószecső után Budapesten működtet különleges iskolát.

A Szeretet Iskolájának egyik célja a keresztény erkölcsi magatartás erősítése, ami tartós élethelyzet-változást eredményezhet, a másik, hogy felkészítsen a munkaerőpiacra.

Nagymamák az iskolapadban

„Itt olyanok lehetnek, amilyenek: szépek, jók, tiszták. A bizalmat, amit nyújtok, visszakapom, és csodák születnek” – mondja Szemes Zsuzsanna programigazgató a VIII. kerületi közösségi házban működő egy tantermes iskolában. Bizonyítványokat mutat, köztük a hetedikes Tiborét, aki korábban két iskola réme volt, majd a segítségükkel minden átmenet nélkül jelesre vizsgázott az összes közismereti tárgyból. Rózáét, aki háromgyermekes édesanyaként jelentkezett a Szeretet Iskolájába azzal a vággyal, hogy varrónő lehessen: „Hofi atya” varrógépet ígért neki, ha elvégzi a nyolc osztályt. Záróvizsgáit 4,5-ös átlaggal tette le – jöhet a varrógép. „Húgomasszony” két év alatt négy osztályt tett le, hogy közelebb jusson álmaihoz, és mesét olvashasson az unokáinak. Nemrég gépelte számítógépbe a legszebb cigány meséket, eközben érzett rá a stílusra és a helyesírásra.

Szemes Zsuzsanna elsősorban az iskolából kimaradt asszonytársait szólítja meg, hiszen a cigány asszonyok vállát nyomja a család összes gondja-baja, és ők hordozzák a változás lehetőségét is. Az a gyerek, aki az édesanyjával tanul, nem fog kimaradni az iskolából. „Adok nekik egy esélyt, és mindig itt vagyok. Csak azt kérem tőlük, hogy ők is adjanak maguknak esélyt, és legyenek itt” – mondja. A Szeretet Iskolája a közismereti tárgyakon kívül romológiát, magatartás-kultúrát és állampolgári ismereteket is tanít. Hallgatóik megtanulják, mi a különbség bruttó és nettó között, megismerkednek a munkaszerződéssel és a kék könyvvel. Sokan már a kérdőívek elején elakadnak, mert nem tudják, hogy igent vagy nemet válaszoljanak-e a „neme:” kérdésre. A fizetség nélkül dolgozó tanárok között van egyetemi és Waldorf gimnáziumban tanító középiskolai tanár, de fizetés nélküli szabadságon lévő menedzser is. A legidősebb elsős ebben a tanévben 53 éves. Szemes Zsuzsanna húsz évre tervez, és karavániskoláról is álmodik, ami Európán át kísérné a vándorlókat.

Pilóták, matrózok, cigányok

„A cigányok a Vándorok és útonjárók pápai tanácsa alá tartoznak, a tengerészekkel és pilótákkal együtt” – magyarázza Gergely Dezső, akinek lelkipásztori kisegítő igazolványában az áll: rashaj, azaz lelki vezető. „Dezső bácsit mi szenteltük pappá” – tudatja egyik kispesti tanítványa, Zsuzsa. Tény és való, a kinevezés a cigányok kezdeményezésére történt. Gergely Dezső magyarázata szerint a cigányok egy szóban: a lélekben foglalják össze a Biblia üzenetét, márpedig a lélek a keletiek szerint az ember feje búbjától a lábujjáig ér, nem úgy, mint a hit, ami kizárólag a fejet uralja. „Ezért a szívükön keresztül lehet megszólítani őket” – avat be a cigány vallásosság titkaiba.

Mint mondja, a cigányok szívükben az anyaisten tiszteletével keltek útnak Indiából. Évezredes vándorlásuk során először Örményországban találkoztak a Mária-tisztelettel, és az Istenanyában az anyaistenre ismertek. Máriát olykor Istenkének is becézik. Ezt az erős tiszteletet jelzi, hogy még a börtönviselt és börtönbe tartó cigány férfiak pénztárcájában is ott lapul egy Mária-kép. Vándorló nép lévén szeretnek búcsút járni, az ő Csíksomlyójuk a Veszprém megyei Csatka, ahová a kelet-közép-európai cigányság Kisboldogasszonykor, szeptember elején elzarándokol, hogy megünnepeljék – ahogy ők mondják: „megbulizzák” – Mária születésnapját.

Mert a csatkai búcsú igazi sátoros ünnep, ugyanakkor több annál: a cigányság apraja-nagyja azért gyűlik össze itt, hogy egész évi bűneit, fájdalmait Szűz Mária kezébe helyezze. Ajándékkal érkeznek, legdrágább ruháikban, gerendányi gyertyákkal, malomkeréknyi virágcsokrokkal, öles rózsafüzérekkel – bűneik súlyához és tehetősségükhöz mérten. Hosszabb-rövidebb áhítatot tartanak Mária oltáránál, némán vagy fennhangon tárgyalják meg vele családjuk ügyeit.

Varga Gusztáv, a Kalyi Jag együttes vezetője jó ideje dolgozik azon, hogy a mise állandó részeit megzenésítse, ősi cigány dallamokra lovári és magyar nyelven egyaránt énekelhető szövegeket írjon. A szentmisének még nincs hivatalos lovári szövege, s mindaddig nem is lesz, míg a nyelv nincs a megfelelő irodalmi szinten. Az igeliturgiát viszont lovári nyelven tartották Csatkán, és a Miatyánkot is elmondták mindkét nyelven. A szertartás végén a tárgyszentelésnél hosszú a sor, hoznak szentképet, szentolvasót, gyertyát, melyekkel az égiek áldását remélik házukra csalogatni.

„Mondják, hogy a hitük babonás, én viszont azt tartom: a bizalom önmagában is gyógyít, és előfutára a hitnek – mondja az ősz rashaj. – Sokszor kérik, hogy szenteljem be a padlást, mert a hazajáró holtak miatt nem tudnak aludni. Megszentelem a házat, megnyugszanak, aztán lehet velük racionálisabban beszélni.” A szívük szerint élnek, túl könnyű természetük van, de ettől szenvednek – állítja, és hozzáteszi: fontos visszaadni az emberi méltóságukba vetett hitet, és hagyományaikat beépíteni keresztény gyakorlatukba. „Ha lenyűgözzük őket, meggyőzhetőek.” Például arról, hogy csak akkor vehetnek el bármit is a közösség asztaláról, ha maguk is tesznek oda valamit.

Korábbi cikk a témában a Heti Válasz hasábjain:

http://www.evangelikus.hu/lapszemle/201etestver-hisz-ez-rezbol-van-201d-2013-cigany-bucsun-jartunk