Buddhista is lehet cserkész – Interjú Buday Barnabással

A cserkészet a világ legnagyobb ifjúsági mozgalma több mint 200 országban 42 millió tagot számlál. A cserkészélet legfontosabb elemei: az önkéntesség, a politikamentesség, cserkésztörvény és cserkészfogadalom betartása, a cselekedve tanulás, az őrsi rendszer és a természeti környezetben való tartózkodás, táborozás világszerte nagyban segítette az ifjúság valláserkölcsi nevelését, s egy elkötelezett, felelősségteljes nemzedék kinevelését. 

Az első magyar cserkészcsapatok 1910-ben jöttek létre, angol mintára, s 1912-ben alakult meg a Magyar Cserkészszövetség. A mozgalom a két világháború között élte fénykorát, aztán először a nyilasok oszlatták fel 1944-ben, majd II. világháború után a kommunisták szüntették meg, helyébe – szovjet mintára – a kötelezővé tett úttörőmozgalmat állítva. Az új fejezet 40 év után, a rendszerváltozás idején kezdődött.

Cél, az Y generáció meghódítása

Mielőtt 1948-ban a cserkészmozgalmat az úttörő mozgalomba olvasztották, a magyar cserkészek létszáma elérte az 50 ezret, s az 1989-es újjáalakulás utáni fellendülés idején is a 20 ezerhez közelített, így – bár ma is a cserkészmozgalom hazánk legnagyobb ifjúsági szervezete – a jelenlegi 8000 fős létszám erős visszaesésnek tűnik. Vajon mi okozhatja a viszonylag csekély érdeklődést? „Változnak az idők, ma más kihívásokkal állunk szemben” – feleli Buday Barnabás evangélikus lelkész, a szövetség elnöke. „A cserkészetet ahhoz a harcoshoz tudnám hasonlítani, aki egykor sikeresen küzdött meg lándzsájával a tigrisek ellen, a ma rátámadó darázsrajok ellen azonban nem tud mit kezdeni fegyverével.

Jelenleg az úgynevezett Y-generáció, azaz az internetes nemzedék tagjait kell megszólítani, a számítógépek mellől a természetbe hívni, s megmutatni nekik, hogy a virtuális mellett valódi közösségek is léteznek. Ehhez új stratégiára van szükség. Ezért alkottuk meg – az új kihívásokra válaszul – az egységes ifjúságnevelő koncepciónkat. A mozgalom képes az állandó megújulásra.”

Egyébként a statisztika sem egyértelműen negatív: a rendszerváltozás óta a határon túli magyarság körében is mindenütt újjáalakultak a cserkész szervezetek, Erdélyben 2000, a Felvidéken 1500, a Vajdaságban 800, Kárpátalján 200 tagot tartanak számon. Ha ehhez hozzáadjuk az emigrációban élők alkotta Külföldi Magyar Cserkészszövetség 3500 tagját, elmondhatjuk, hogy közel 20 ezer aktív magyar cserkész él szerte a világon. A szomszédos országokkal összehasonlítva a középmezőnyben vagyunk: Lengyelországban és Csehországban erősebb a mozgalom, míg Szlovákiát és Romániát jócskán megelőzzük.

A társadalom szolgálatában

Cserkésznek már hétéves kortól lehet jelentkezni, felső korhatár nincsen, akár öreg cserkészként is beállhatunk a mozgalomba. Ehhez el kell végezni egy tanfolyamot, fogadalmat kell tenni, majd – immár cserkészként – részt vehetünk a foglalkozásokon, a táborozásokon, s csatlakozhatunk a mozgalom valamely – vízi, lovas, regös, íjász vagy barlangász – szakágához is. A legtöbben 10-12 éves korban találkoznak a cserkészettel az iskolákban rendezett toborzások alkalmával, melyeket a szövetség helyi vezetői tartanak. Az ő rátermettségüktől függ leginkább, mennyire tudják meghozni a gyerekek kedvét a cserkészélethez.

A cserkészek különböző társadalmi szolgálatokat is végeznek. A Miskolcon és környékén élő cserkészek például aktívan részt vettek a felsőzsolcai árvíz elleni küzdelemben, homokot lapátoltak, és segítettek a segélycsomagok szétosztásában, míg Devecserben, egy 15-20 fős cserkészcsapat munkálkodott a vörösiszap-mentesítésben.
Ugyanígy részt tudnak vállalni a deviáns magatartású vagy valamilyen sérülésben, fogyatékosságban szenvedő gyermekek beilleszkedésének megkönnyítésében is, persze csak korlátozott számban. „Tapasztalataim szerint egy átlagos, 30-40 fős cserkészcsapat egy-két problémás magaviseletű fiatalt tud integrálni, különben a közösség kerül veszélybe. Ugyanilyen arányban tudunk szerepet vállalni a mozgássérült és értelmileg sérült, illetve a gyökeresen eltérő kulturális közegből érkező gyerekek, fiatalok beilleszkedésének elősegítésében is” – fejti ki a Magyar Cserkészszövetség elnöke.

Ép testben, ép lélek

Hogy a keresztény szellem mennyire van jelen a cserkészek mindennapjaiban, s mennyire kapcsolódik a kettő egymáshoz, jó példa Buday Barnabás esete. Gimnazistaként lett cserkész, aztán a mozgalomban szerzett közösségi tapasztalatok hatásának is köszönhetően döntött a lelkészi pálya mellett, majd – négy évvel ezelőtt – protestáns lelkészként lett a szövetség elnöke. „A világmozgalom alapelvei szerint a cserkésznek nyitottnak kell lennie a transzcendens valóság felé, s ebbe a meghatározásba szinte a világ minden vallása belefér – magyarázza Buday Barnabás. „Nálunk meglehetősen homogén a tagság, körülbelül kétharmadrészt katolikus, a többiek főként protestánsok, de van például három buddhista cserkészünk is. A mozgalmon belül van egy katolikus és egy protestáns közösség, a Táborkereszt és az Ichthüsz, amelyek azért alakultak, hogy külön programokat, előadásokat szervezzenek katolikus és protestáns tagjainknak. Persze nem hitoktatás folyik nálunk, inkább tevékenységünk, programjaink állnak a keresztény értékrend szolgálatában, mindennapjainkat járja át ez a szellemiség. Nyugat-Európa egyes országaiban sajnos ez már nem ennyire jellemző, sok helyen eltávolodtak a cserkészet alapvető keresztény, spirituális értékrendjétől.”

Arccal a vidék felé

„Mivel a cserkészcsapatok többségét plébániák, egyházi iskolák tartják fenn, a tagság nagy része pedig a fővárosra és az agglomerációra koncentrálódik, kijelenthetjük, hogy a magyar átlagcserkész 20 éves budapesti, katolikus egyetemista fiú” – ismerteti a tényeket a cserkészvezető, aki szeretné tágítani e kört, a vidéken élőket is jobban bevonva a mozgalomba. Ehhez – mint mondja – növelni kell a mozgalom társadalmi ismertségét, s bemutatni, mit is jelent ma a cserkészélet, mert csak a régi sztereotípiák élnek, vagy még azok sem.

Híres magyar és külföldi cserkészek

Antall József miniszterelnök
Beer Miklós váci püspök
Latinovits Zoltán színész
Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője
Sík Sándor költő, piarista pap-tanár
Neil Armstrong űrhajós, az első ember a Holdon
John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke
Paul McCartney, a Beatles tagja
J. K. Rowling, a Harry Potter szerzője
Steven Spielberg filmrendező