Az Isten dicsőségére, két keréken
Az idén is megrendezi a motorosbúcsút a Szentlaposi Szűzanya Kápolna Alapítvány, ezúttal a Motorosok a Motorosokért Közhasznú Alapítvánnyal és a Hatvani Motoros Egyesülettel közösen. Az eseményre május 7-én és 8-án kerül sor a heves megyei Ecséd szélében lévő Szentkút-völgye Mária-kápolnánál. A szervezők szándéka szerint a zarándoklat „praktikus” célja a kerékpáros- és motorossport iránt érdeklődők, fiatalok és tapasztaltak közösséggé formálása, továbbá a balesetmentes közlekedés hangsúlyozása. „Jó példával élni két keréken!” – ez a mottó. A közeli országokban, sőt Németországban és Olaszországban is nagy hagyománnyal bíró eseményt, valamint annak törekvéseit kívánja az alapítvány itthon is meghonosítani – olvasható közleményükben. Forrás: Magyar Hírlap / Kacsoh Dániel
Jövő hét pénteken, délután három órától várják a résztvevőket a helyszínen, majd négytől ünnepélyes megnyitóval és „ecsédi vendégvárással” kedveskednek nekik. Ezt követően lelkiségi programot és fáklyás körmenetet tartanak az elhunyt motorosok emlékére, nyolctól pedig zenés előadás lesz. Másnap délelőtt ünnepélyes megnyitóval és előadással kezdődik a program, egy órától pedig népi és hagyományőrző rendezvényt tartanak. A hagyományokhoz híven délután háromtól ünnepélyes szentmisét tartanak, amelynek keretében a meghívott lelkipásztorok megáldják a kerékpárokat és a motorokat, valamint tulajdonosaikat is.
Mint Csontos István, az alapítvány kuratóriumának tagja mondja: fontosnak tartják azt is, hogy a Magyarországon mindenképpen különlegesnek számító program segítségével az egyházhoz eddig semmilyen formában nem kötődő embereket is megszólítsák, és közelebb hozzák a valláshoz. „Sokféle módon lehet zarándokolni. Egyik, a civileknek szokatlan és modern módja vált népszerűvé a német határ melletti Kevelaerben, ahová minden nyáron több ezer motoros érkezik, hogy kifejezze tiszteletét Szűz Mária iránt. Reménykedünk abban, hogy talán Magyarországon is hagyománnyá válik a kegyhelyekre való látogatás. Hiszen ne feledjük: a Szűzanya a kerékpárosok és motorkerékpárosok védelmezője is, tiszteljük meg őt azzal, hogy évente legalább egyszer szánunk rá annyi időt, hogy ellátogatunk egy szent helyre, és imádkozunk a biztonságos célba érés kegyelméért” – olvasható az alapítvány honlapján.
A motoroszarándoklatnak mint sajátságos műfajnak egyik nagy pártolója Bátor Botond pálos tartományfőnök is. Mint azt korábban lapunknak elmondta, ez az evangelizáció egyik új formája lehet. Az egyetlen magyar alapítású rend hazai vezetője több alkalommal szervezett már hasonló programokat, tavaly nyáron második alkalommal zarándokoltak „két keréken” Petőfiszállás-Pálosszentkútra, az idén áprilisban pedig Czestochowába, a magyar pálosok által 1382-ben alapított lengyelországi híres búcsújáróhelyre mentek. „Azt gondolom, hogy minden, ami a teremtett világban jelen van, az nincsen Isten akaratán kívül, és a mi feladatunk is az, hogy jó felé fordítsuk. A motor nagyon sok gátat lerombol, ugyanakkor eszköz is lehet, hogy elvigyem az emberekhez Istent” – véli a szerzetes. Mint mondta, nem klasszikus értelemben vett motorostalálkozókat szerveznek, az együtt töltött idő nagy része imádsággal, közös elmélkedéssel telik, és akadnak programok is, amelyek a helyes magyarságtudat kialakítását célozzák. Olykor neves népművészek is tiszteletüket teszik az összejövetelen, feldíszítik a résztvevők motorjait.
Kápolna a Szűzanya tiszteletére
A Szentlaposi Szűzanya Kápolna Alapítvány kuratóriuma lassan tíz éve munkálkodik a 2000-ben régi iratok és elbeszélések alapján feltárt szenthely felélesztésén, a köztudatba való bevezetésén – tudható meg a szervezet internetes oldaláról. Az egy évtizeddel ezelőtt elkezdett, tudományos igényességgel teljesített feltárástól napjainkig eltelt időben látványos eredményeket ért el az alapítvány – hála a folyamatosan érkező felajánlásoknak. Mint írják, a különleges szenthely feltárása óta gyors fejlődésnek indultak a kápolna építési munkálatai, ma már egy felszentelt római katolikus kápolna ékesíti a település szélének eddig jellegtelen, mondhatnánk, unalmas táját. A szenthely elnevezése a tizenkilencedik század elejére, a napóleoni háborúk idejére datált Mária-jelenésekre vezethető vissza.
