Az "evangélikus Róma"
Az, hogy nemcsak hazánk, de Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma Békéscsabán épült, összefügg a törökök kiűzése utáni betelepítésekkel. Az Alföldnek erre a részére Felső-Magyarországról költöztettek szlovákokat, akik szűkebb hazájukból a lutheránus vallást is magukkal hozták. A város legrégebbi temploma - az úgynevezett Kistemplom - is e felekezeté. 1745-ban épült, barokk stílusban. Zömök tornya az ország első evangélikus kőtornya volt, a hódoltság idején a törökök stratégiai okokból nem engedélyezték, hogy a templomoknak kőtornyot emeljenek. Forrás: NOL / Farkas József György
A neves agrártudós Tessedik Sámuel apja, az evangélikus hívek körében nem kevésbé híres püspök - név szerint ugyancsak Sámuel - építtette az egyre gyarapodó békéscsabai gyülekezet számára. A szájhagyomány szerint a püspök gyalog ment Bécsbe, hogy Mária Teréziától építési engedélyt kaphasson.
A Kistemplom elnevezés megtévesztő, hiszen 620 ülőhelyével a közepes nagyságúak közé sorolható. Nevét a vele szemben álló Nagytemplomhoz viszonyítva kapta, amely mintegy ötször nagyobb nála. A XVIII. század végére ugyanis annyira megnőtt a békéscsabai evangélikusok száma, hogy a Kistemplom már nem tudta befogadni őket. A Nagytemplom helyéről heves vita folyt, melynek során veszélybe került a Kistemplom fennmaradása is. Szerencsére a gyülekezet vezetősége azt a tervet fogadta el, miszerint a régi templom megmarad, s vele szemben épül fel az új. 1807-ben tették le ennek alapkövét, ám 1811-ben a nagy infláció miatt az építkezésre gyűjtött pénz elértéktelenedett, s az építkezés pár évre teljesen leállt, majd 1813-tól igen lassú ütemben folytatódott. Végül 1824. június 29-ére készült el az empire stílusban épült Nagytemplom. Háromemeletes, órapárkányos tornya 72 méter magas, a toronysisak a csillaggal együtt 15 méter. A templomtest falai kívül 24 méter magasságig húzódnak. A főhomlokzat három egyforma sávra tagolódik, a középsőn a négyzetes ablak helyén nem üvegablak van, hanem fekete számlapú, aranyozott számokkal ellátott óra mutatja az időt. Sajnálatos viszont, hogy hazánk legnagyobb evangélikus templomának nincs harangja, mert azt az első világháborúban elrekvirálták.
A Nagytemplom belső mérete is lenyűgöző. Hossza 55, szélessége 25 méter. A kétemeletes karzatú tér több mint ötezer hívő befogadására alkalmas, az ülőhelyek száma három és fél ezer. Az első orgona kétmanuálos, 24 regiszteres volt. Az 1901-1902-es javítási munkák folytán kiderült, hogy a gyártó becsapta a megrendelőt, cinsípok helyett fasípokat és ónötvözetből készült sípokat szereltek bele. Így csaknem az egész hangszert újjá kellett építeni. A 2993 sípos orgonán legutóbb 2000-ben végeztek felújítást, ez hatmillió forintba került. A hangszerre, valamint a templom nagy befogadóképességére és kitűnő akusztikájára építve - külső szervezéssel - rendszeresek itt az orgonahangversenyek, énekkari koncertek.
A csabai evangélikusok hitéletét szolgálja még az 1875-1876-ban épült Orosházi úti templom, amelybe a Kistemplomból átkerült a város legrégibb és legszebb barokk oltára. Végül ide kapcsolódik az Evangélikus Gimnázium is, amely közvetlenül a Nagytemplom mellett, 1899-ben, neocopf stílusban épült, előtte Luther Márton mellszobra áll.
