Az esztergomi Bazilika,„a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója”
Ilyenkor Pünkösd idején, amikor a keresztény egyház születésére emlékeznek világszerte, érdemes megismernünk kissé az esztergomi főszékesegyházat, amely mint kapuja felett a felirat hirdeti: „a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója”. A bazilika impozáns méreteit tekintve olyan világhíres keresztény épületeket is megelőz a rangsorban, mint a római Szent Péter bazilika, a londoni Szent Pál katedrális, vagy a Kölni dóm. Forrás: Stop.hu / Pálmai Tamás
A jelenlegi bazilika elődjét a várhegyen – amely 1180-ban tűzvész áldozatául esett – még Szent István építette. Az új bazilika építésére mikor máskor is keríthettek sort, mint amikor a török elől Nagyszombatra menekült érsekség a XIX. század második évtizedében visszatelepült Esztergomba. Ekkor mai szóval élve hatalmas projekt vette kezdetét. Rudnai Sándor tervei alapján meg akarták alkotni a magyar Siont, ezzel biztosítva, hogy Esztergom ismét a honi római katolikus egyház központja legyen. A terv azonban nem nyerte el a bécsi kancellária támogatását, ugyanis ellenezték, hogy Esztergomé legyen a monarchia legnagyobb temploma, amilyen még Bécsben sincsen, így – ahogy az már lenni szokott kis hazánkban – csak egyes részei valósulhattak meg egy csodálatos tervnek, ami viszont elkészült – a székesegyház, az Ószeminárium és a Sötétkapu – annak még így, csonka voltában is csodájára járnak a mai napig is.
Az építkezés történetét itt-ott krimiszerű elemek szövik át, példának okáért a munka megkezdése után nyolc évvel meggyilkolták az építkezés vezetőjét Packh Jánost. Ekkor bízta meg a hercegprímás Hild Józsefet, aki néhány igen fontos módosítást is elvégzett a terveken, így neki köszönhetjük a bazilika végső formáját. Az építkezés menetében új, nagyon ütemes szakaszt hozott, hogy a szabadságharc után új érseket neveztek ki, aki nagyon fontosnak ítélte a bazilika elkészültét, így felgyorsította az iramot. Ekkor történt, hogy az eredeti Bakócz-kápolnát – ami fennmaradt évszázadokon át – a szó szoros értelmében szétszedték, és beépítették a bazilikába.
Az új székesegyházat, jó magyar szokás szerint –1856. augusztusának utolsó napján – már jóval elkészülte előtt felszentelték. Az ünnepi istentiszteleten részt vett maga Ferenc József is, és erre az alkalomra komponálta Liszt Ferenc az „Esztergomi Misét”.
Aki a II. világháború után, mint visszatérő látogató kereste meg a bazilikát, azt nagyon komoly csalódás érte, hiszen a világégés ezt a csodálatos épületet sem kímélte, közel száz gránáttalálat végzett komoly rombolást, és maga a kupola is elpusztult.
A ma ideérkező turistát már ismét régi szépségében pompázva fogadja Esztergom büszkesége. 2005 -ben díszkivilágítást kapott az épület, így azóta különlegesen szép látványt nyújt az esti város felett.
