Az emberekből előjött az ösztönlény – káoszról beszélnek a Haitin járt magyarok
Haitin még mindig nagy a káosz, lassú a segélyek kiosztása, illetve annak koordinálása. Az életben maradottak gyakran pocsolyákból vagy szennyezett kutakból isznak – mondta a Baptista Szeretetszolgálat főigazgatója, aki szombaton tért vissza a tragédia helyszínéről. Szilágyi Béla a földrengés áldozatainak támogatását kéri a magyar lakosságtól és a cégektől. Szintén hazaérkezett a Református Szeretetszolgálat öttagú mentőcsoportja Haitiről, jövő héten más összetételben újra kiutazik egy református segítő csoport a földrengés sújtotta karibi országba. Forrás: hirado.hu
A szervezet főigazgatója elmondta: az életben maradottaknak és a sérülteknek továbbra is nagyon nagy szükségük van alapvető élelmiszerekre, gyógyszerekre és orvosi ellátásra. Szilágyi Béla arról számolt be, az emberek érthető módon türelmetlenek, ám minden segítséget nagy köszönettel és hálával fogadnak. Még mindig nagyon sok a sebesült és beteg ember, akik napok óta ellátásra várnak; a kórházak nem győzik az ellátást. A magyar orvosok megszakítás nélkül dolgoznak a haiti közösségi kórházban, aminek egy része a későbbi utórengésben használhatatlanná vált. Megjegyezte, hogy Haitin a földrengés előtt is rossz volt az egészségügyi helyzet: lényegében csak az kapott ellátást, aki meg tudta fizetni, állami egészségügy szinte egyáltalán nem létezett korábban sem.
Szilágyi Béla elmondta, a szeretetszolgálat orvosai és szakápolói naponta 180-200 sérültet látnak el, és három műtőben dolgoznak folyamatosan a hozzájuk csatlakozó más nemzetiségű kollégáikkal. A nélkülözés érzékeltetésére elmondta, az életben maradottak gyakran pocsolyákból vagy szennyezett kutakból isznak, mert a vízvezeték-hálózat is tönkrement a földrengéskor. Az utcákon a nappal 40-42 Celsius fokos időben még mindig lehet látni holttesteket, akiket a romok alól húztak ki, vagy akiket ott ért utol a halál, mert nem jutottak ellátáshoz vagy ivóvízhez. Sok helyen tömegével égetik el a holttesteket a járványveszély miatt – tette hozzá.
Arra a kérdésre, találkoztak-e szerv-, vagy gyermekkereskedelemre utaló jelekkel, ahogy arról korábban a média hírt adott, a főigazgató azt mondta, nem láttak ilyet, de hozzátette: olyan mértékű a káosz és a szervezetlenség, hogy azt nagyon sokan kihasználhatják. Közölte, a hatóságok ugyan megpróbálják ellenőrizni, kik hagyják el az országot, de a kis kikötők miatt ez szinte lehetetlen. Szilágyi Béla közölte, az első segélyakciók után sem hagyja el a szeretetszolgálat az országot, és akár még évekig is ott maradnak. Terveik között szerepel egy iskola és egy árvaház felépítése.
A főigazgató azt kérte, aki teheti, segítse munkájukat, és lehetőségeihez mérten anyagilag is támogassák a Haitin élőket. Aki pénzzel tudja segíteni a Baptista Szeretetszolgálat munkáját, az a baptistasegely.hu-n internetes címen megtalálhatja s szervezet számlaszámát.
A szintén szombaton hazaérkezett Református Szeretetszolgálat öttagú mentőcsoportja is embertelen körülményekrő számoltak be. Osgyán Dániel, a csoport vezetője elmondta: Haiti fővárosa, Port-au-Prince 80 százaléka elpusztult, az emberek az utcán élnek villany, ivóvíz és élelem nélkül. Az alapvető élelmiszerekért harc folyik, "az emberekből előjött az ösztönlény, (...) statáriális állapot uralkodik a városban". A családjukat vesztett emberek tömegei céltalanul kószálnak az utcákon, és van egy úgynevezett vörös zónája a városnak, amit drótkerítéssel lezártak. Oda nem mehetnek be az orvosok sem, olyan hírek érkeztek onnan, hogy fejbe lőttek embereket.
Elmondása szerint az egyhetes kinntartózkodásuk alatt minden tőlük telhetőt megtettek annak ellenére, hogy a mentőcsoport tagjai magukra voltak hagyatva, mindent saját maguknak kellett előteremteniük. Volt, hogy az utcán kellett megállítaniuk autókat, hogy a sebesülteket mihamarabb elláthassák, többször pedig ENSZ-katonák segítségét kérték, hogy a sebesültekhez eljussanak.
Osgyán Dániel beszámolója szerint a gyermekek vannak a legrosszabb helyzetben, őket tápszer nélkül próbálják életben tartani. A következő útjukon éppen ezért tápszert és orvosi műszert is visznek magukkal. A jövő heti kiküldetésben egyedül ő marad az első csoportból, a többiek – Schmelzer Iván és Tóth Judit orvosok, illetve Sebő Gábor és Tóth Gábor ápolók – helyett új emberek vesznek részt a mentésben és segélyezésben – számolt be terveikről.
Schmelzer Iván arról beszélt, hogy egy öt ország küldötteiből álló átmeneti betegellátó központban dolgoztak éjjel-nappal. Véleménye szerint „a meggyógyított betegek számát értelmetlen számolni”, mert ők arra törekedtek, hogy minőségi ellátást biztosítsanak, és sokszor nem szokványos sérüléseket láttak el.
volt.
