Az egyház tiszteletben tartja a vallásszabadságot
Az egyház két alapvető értéket tart szem előtt: az emberi méltóságon alapuló, mindenkit megillető vallásszabadságot, és Európa népeinek történelmi, kulturális, vallási identitását – nyilatkozta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnöke az L'Osservatore Romano című lap szombati számában. Forrás: MTI
„Nagyon fontos olyan utat találni, amely egyrészt előmozdítja ezeket az értékeket, másrészt tiszteletben tartja a minden embert feltétel nélkül megillető méltóságot" – olvasható a cikkben, amelyet az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hivatala hétfőn juttatott el az MTI-hez.
A bíboros az európai népesedési problémákról szólva azt mondta, az egyensúly csak azért marad fenn, mert a bevándorlók száma háromszor olyan magas, mint a kontinensen születő gyermekek száma. A más kultúrájú, vallású területekről érkező bevándorlóknak lehetőséget kell biztosítani az európai kontinens lakóival való békés, és egyben építő jellegű együttélésre – hangsúlyozta.
Erdő Péter megemlítette: a kelet-közép-európai országokból romák egész csoportjai igyekeznek nyugatabbra vándorolni, nyugaton pedig nem értik ennek okait. A volt szocialista országokban a romáknak a rendszerváltás előtt volt munkájuk, ezen keresztül be tudtak illeszkedni a társadalomba. Majd amikor az építőipar magánkézbe került, modernizálódott, már nem volt szükség a munkaerőre, így ezek a csoportok munka nélkül maradtak – fejtette ki.
Fontos tudni azonban, hogy nem vándorló népességről van szó, hanem olyan emberekről, akik letelepedtek. Tudatosítani kell magunkban, hogy ha szerény fizetésért dolgozni tudnának, a romák nem hagynák el otthonaikat. A nyugati országok számára is megoldást jelentene, ha ezeknek a csoportoknak saját hazájukban sikerülne közös erővel munkalehetőséget teremteni – hívta fel a figyelmet a CCEE elnöke.
Erdő Péter beszélt az Európába bevándorló afrikai katolikusok helyzetéről is, akiknek vallási élete hazájukhoz kötődik. Nekik lehetőséget kell kapniuk arra, hogy az országaikból érkező papok kísérjék őket vallásos életükben, hogy megőrizhessék sajátos identitásukat, és fokozatosan alakíthassanak ki szorosabb kapcsolatot a befogadó ország egyházával. Ez nagymértékben elősegítheti társadalmi beilleszkedésüket is.
A bíboros hangsúlyozta: a keresztény erkölcsi felfogás a társadalom javát szolgálja, képes megvédeni a társadalmat az anarchiától, a bűnözés terjedésétől, ezért nem véletlen, hogy a volt kommunista országokban sok politikai vezető támogatja a történelmi egyházakat, amelyek segítenek megőrizni népük identitását.
A CCEE elnöke cáfolta, hogy egyre kevesebb lenne Európában a gyakorló hívők száma. Példaként hozta fel, hogy Budapesten éppen annyi hívő jár vasárnaponként templomba, mint a XX. század elején. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy maga a felmérés is relatív, hiszen a szociológusok más kritériumok alapján sorolnak be gyakorló hívőnek egy katolikus és egy protestáns hívőt, hiszen az egyházak feléjük irányuló elvárásai is mások.
Meglátása szerint meg kell mutatni, hogy „az egyház jelen van az emberek között, meg kell erősíteni a családokat, a plébániaközösségeket, közel kell állni a legszegényebbekhez". Ha készek vagyunk önkéntesen segíteni másokat, akkor hitelesen teszünk tanúságot hitünkről, és reményt sugárzunk a világ felé – fogalmazott Erdő Péter.
