Árnyak a Vatikán felett – XVI. Benedek öt éve

„Ratzinger olyan pápa után következett, aki a kommunikációban rejlő lehetőségeken túl a személyiségében rejlő előnyöket is megfelelően használta ki" – mondta lapunknak Gábor György vallásszociológus hozzátéve, hogy II. János Pál egy sokak által szeretett, szeretetre méltó és szeretni való pápa volt. Ráadásul II. János Pál a vasfüggönyön túlról, Lengyelországból származott, ami szintén kedvezően hatott megítélésére – mondta.

Ratzinger ezzel szemben sokkal bezárkózóbb konzervatív elveket vall. Gábor György emlékeztetett, hogy sokan tévesen II. János Pált liberálisként tüntetik fel, holott az egyház természetes infrastruktúrájánál fogva konzervatív. Ratzinger viszont ezzel a „bezárkózó konzervativizmussal" konfliktust konfliktusra halmoz.

Ratzinger szerint az iszlám erőszakos?

Az első botrány alig egy évvel a megválasztása után robbant ki. XVI. Benedek a regensburgi egyetemen tartott előadásán IV. Paleologoosz császár szavait idézte, melyben a bizánci uralkodó „gonosznak és embertelennek" nevezte Mohamed próféta gondolatait.

Az iszlám világban nagy felháborodást okozott a beszéd, az al-Kaida pedig fel is szólította a híveit, hogy öljék meg a pápát. Szomáliában megöltek egy apácát, és több katolikus templomot is megtámadtak iszlám országokban.

XVI. Benedek a felkorbácsolt indulatokat látva, bocsánatot kért a muszlimoktól, amit a legtöbb iszlám ország el is fogadott. Egyiptom legnagyobb muzulmán szervezete, a radikalizmussal vádolt Muszlim Testvérek, csakúgy, mint a legtekintélyesebb vallási iskola, az al-Azhar is a keresztényekkel való párbeszéd és békés együttélés fontosságát hangsúlyozta. Hasonlóan vélekedtek India legtekintélyesebb muszlim vezetői is.

Mindezek ellenére sokan úgy vélték, hogy ezzel XVI. Benedek ledöntötte azt, amit elődje felépített. II. János Pál pápa 2001-es szíriai útja során ugyanis még egy mecsetet is meglátogatott, amivel ő lett a történelem első olyan katolikus egyházfője, aki még egy muszlim imahelyre is elment. Az akkori látogatás nagy lépést jelentett a kultúrák közötti párbeszédben is.

Merkel szerint nem egyértelmű, hogyan vélekedik a pápa a holokausztról

Tavaly év elején újabb botrányba keveredett XVI. Benedek, miután a pápa által a holokauszt emléknapjának előestéjén rehabilitált ókonzervatív Richard Williamson püspök egy tévéinterjúban kijelentette: „Úgy gondolom, hogy 200-300 ezer zsidó halt meg a náci koncentrációs táborokban, de egyikük sem gázkamrákban."

Az ügy pikantériája, hogy XVI. Benedek fiatalon a Hitlerjugend tagja volt. Angela Merkel az eset után a holokauszttal kapcsolatos nézeteinek tisztázására szólította fel a pápát. Mint mondta, XVI. Benedek nem tett egyértelműen világossá, hogy nem fogadható el a zsidóírtás tagadása.

A bírálatok miatt XVI. Benedek végül felemelte a szavát a holokauszt tagadása ellen, egyúttal „teljes és megkérdőjelezhetetlen szolidaritásáról" biztosította a zsidóságot. Hangsúlyozta, hogy amikor rehabilitálta Richard Williamson püspököt, nem volt tudomása arról, hogy holokauszttagadó nézeteket vall.

Később azonban további holokauszt-tagadó botrányok is kirobbantak. „Tudom, hogy voltak gázkamrák, legalábbis fertőtlenítés céljából, azt azonban nem tudom megmondani, hogy megöltek-e bennük embereket vagy sem, mert nem mélyültem el az ügyben" – jelentette ki Floriano Abrahamowicz atya, a tradicionalista katolikus közösség észak-olaszországi vezetője. Úgy vélte, hogy „ellentmondások vannak az áldozatokról közölt számadatokban", és sérelmezte, hogy a holokausztnak mindig „elsőbbséget adnak más népirtásokkal szemben".

Gábor György a holokaszttagadó ügyeket kommentálva kiejtette, hogy kérdéses XII. Pius pápa – akit sokan csak Hitler pápájaként emlegetnek – megítélése is. Szerinte ugyanis XVI. Benedek „mintha kevésbé követné figyelemmel a történelmi vizsgálódásokat, és mintha csak arra törekedne, hogy XII. Piust boldoggá avassák".

Szinte minden hétre jut egy pedofil-botrány

Az elmúlt hónapokban szinte minden héten napvilágra kerültek olyan esetek, amelyek szerint egyházi kezelésű intézményekben molesztáltak vagy bántalmaztak fiatalokat szexuálisan eltévelyedett papok.

A botrányhullám a jelenlegi bajor pápát is elérte. XVI. Benedekről kiderült, hogy még a Hittani Kongregáció vezetőjeként szemet hunyt papok által elkövetett szexuális bűncselekmények felett.

Sőt egyes hírek szerint Joseph Ratzinger bíboros a nyolcvanas évek közepén az egyetemes egyház érdekeire hivatkozva megakadályozta, hogy leváltsanak egy gyermekeket szexuálisan molesztáló papot.

A pápa éles szavakkal ítéli el a bűnbe esett papokat, de a szülőföldjén történt visszaélésekről közvetlenül nem nyilvánított véleményt, ami ugyancsak kiábrándítóan hatott sok német katolikusra.

A Szentszék weboldalán első ízben közölte, hogy a püspökök és más magas rangú egyházi vezetők kötelesek jelenteni a világi hatóságoknak, ha pedofília esetéről értesülnek.

A Vatikán szerint a bűnüldöző szervekkel való együttműködés már régóta a katolikus egyház hivatalos politikája, de ez első ízben került a nyilvánosságra egy laikusoknak szánt útmutatásban, amelyet a Szentszék weboldalára töltöttek fel.

Szakértők viszont gyakran emlegetik, hogy a katolikus egyház valójában nem fogadja el a külső bűnüldöző szervek segítségét, és ez komoly problémát jelent. Maguk akarják, belül megoldani ezeket az ügyeket.

Gábor György szerint a belülről is sokat támadott pápa a pedofil-botrányokat sem tudta megfelelően kezelni, sőt tulajdonképpen félrekezelte. A vallásszociológus hangsúlyozta, hogy nem szabad kollektív bűnösségről beszélni az egyház esetében sem. A katolikus egyház viszont a leghierarchikusabban felépített struktúra, így amikor olyan hírek jelennek meg, hogy el akarják tussolni az ügyet, akkor innentől kezdve már egy kollektív egyházrendszert érintenek a vádak - mondta.

XVI. Benedek nem a XXI. századi erkölcs-, és jogrendnek megfelelően viszonyult a kérdéshez – fogalmazott Gábor György.

Szekularizáció helyett szakrális politika – Ez lenne a katolikus egyház megújítása?

Gábor György arra a felvetésre, hogy miért pont XVI. Benedek ideje alatt szaporodtak meg a pedofil esetek kifejtette, hogy a folyamat nem napjainkban kezdődött, csak mostanra értek be azok a civil és polgári jogi kezdeményezések, amelyek ez ellen harcoltak.

Sokan hiányolják viszont az egyház teljes megújulását és modernizációját. Szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy nem feltétlenül a modernség jelentheti csak a megújulást. Gábor György is emlékeztetett, hogy a református egyház is úgy tudta önmagát megújítani, hogy visszatért az eredeti forrásokhoz. Az antimodernista tételek is megférnek a mai világban, tehát a tradicionális elvekhez való visszatérés is tekinthető megújulásnak – tette hozzá.

A katolikus egyház is ezt az utat követi – fogalmazott hozzátéve, hogy a pápai kezdeményezésekre is az a jellemző, hogy a szekuláris világgal szembeni markáns, szakrális álláspontot képviselik.

Gábor György a pápa érdemeiről szólva elmondta, hogy XVI. Benedek az egyik legfelkészültebb teológus, valódi szerepének megítéléséhez viszont történelmi rálátás kell. A katolikus egyházban lévő folyamatok ugyanis igen lassan hoznak eredményt – tette hozzá.