A válság pozitívan is hathat a társadalomra – Kopp Mária professzor az egészségügy egyik legizgalmasabb paradoxonjáról
A német bombázásokat átélt angolok közül kevesebben lettek öngyilkosok, és a világháború után tíz évvel nőtt az élettartamuk, aminek egyik oka feltehetően az erősebb összetartozás-érzés védőhatása – mutat rá Kopp Mária professzor, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. Forrás: Magyar Kurír
A magyar társadalom erősen individualista beállítottságú, a „ranglistán” csak az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Anglia és Hollandia előzi meg. Az individualista társadalomnak előnye, hogy az egyéni célok és a vágyak elérése érdekében sok ötlet születik; hátránya viszont, hogy a kreatív emberek között gyakrabban fordul elő bipoláris zavar. Ez azt jelenti, hogy nagyon tudunk lelkesedni a közös célokért (pl. árvíz idején vagy az ’56-os forradalom alatt), de aztán jön az elkeseredés, nő az öngyilkosságok száma, romlik az egészségi állapot – idézi a professzort a medicalonline.hu internetes oldal.
A hazai helyzetet nehezíti a rendkívül magas bizalmatlansági mutató. 2002-ben a megkérdezetteknek még „csak” a 40%-a vallotta, hogy a legbiztosabb nem bízni senkiben, az emberek nem törődnek egymással, nincsenek közös értékek, célok. Ez az arány mára 70%-ra emelkedett. Ennek az lehet az oka, hogy az '56-os forradalom után a politika rádöbbent, hogy számára az összetartozás-élmény, a társadalmi kohézió a legveszélyesebb, ezért megpróbálta elnyomni a nemzeti azonosságtudatot és célzatosan kezdte terjeszteni a fogyasztói ideológiát. De nemcsak a diktatórikus hatalomnak, hanem a fogyasztói szemléletből hasznot húzó cégeknek is érdekük, hogy az egyén ne tartozzék közösségbe, mert a magányosan szorongó ember manipulálható leginkább.
Kopp Mária szerint most, amikor a pénztőke szerepe megingott, rádöbbenhetnénk, hogy a fogyasztói társadalom értékrendje – vagyis az, hogy az ember értékét a jobb kocsi, a drágább farmer, a dekoratív barátnő adja – nem tesz boldoggá. Az erős fogyasztói értékrendű országokban élők rosszkedvűbbek, a férfiak idő előtti halálozásában egyértelműen közrejátszik a rettegés, hogy lemaradnak a versenyben. Ezzel szemben a tartós bizalmon alapuló társas kapcsolatok az életmódtényezőknél is sokkal komolyabb egészségvédő hatásúak. Egy vizsgálat szerint a férfiaknál a jó házasság háromszoros, a gyerekkel való jó kapcsolat kétszeres túlélési esélyt jelent. A jó társadalmi közérzet és a jó munkahelyi légkör ugyancsak nagyban javítja az egészségi állapotot és a gazdasági teljesítményt.
A válságban tehát szorosabbra kell szőni a társadalmi hálót, például az idősek és a fiatalok összefogásával, akik kölcsönösen segíthetik egymást. Sok múlik egy-egy polgármesteren, családorvoson, körzeti védőnőn. Az északkelet-magyarországi régió idő előtti halálozási mutatói a legrosszabbak az országban, de egy-egy kistérség ott is megközelíti a legjobb, nyugat-magyarországi eredményeket. Ez is mutatja, hogy ahol a közösség erős, jó a vezetés, bizalom van az emberek között, ott a rossz gazdasági helyzet ellenére is egészségesebbek és boldogabbak az emberek – hangsúlyozza a professzor.
