A Szent Gellért-plébánia hiteles hely
Forgács Alajos atya 2001 óta vezeti a kelenföldi Szent Gellért-plébániát, amelynek története a húszas évekig nyúlik vissza. Akkor még nem állt a jelenlegi templom, sőt a kezdetekkor – mint az az 1920-ban megalakult Kelenföldi Templomépítő Egyesület nevéből is kitűnik – még templom sem volt a környéken. „Ekkoriban a helyi leányiskola tornatermében tartották a szentmiséket” – tudtuk meg Alajos atyától. Tíz évvel később, 1930-ban a főhatóság Takách Jánost bízta meg a plébánia megszervezésével, s még ugyanebben az esztendőben az érseki helytartó megáldotta az ideiglenes jelleggel épült, méretei alapján inkább kápolnának nevezhető új templomot. A használaton kívüli épület még ma is áll a Kelenföldi pályaudvar közelében, igaz, a tetőszerkezete mostanra beomlott. Forrás: Magyar Hírlap / Kacsoh Dániel
A harmincas évek elején alakult meg az önálló egyházközség, lelkészség, részben a ciszterci, részben a tabáni plébánia területéből, sőt kultúrházat is létesítettek. A korszak vallásosságára utal, hogy háromezer hívő befogadására alkalmas templomot kívántak építeni, amelyet az Etele térre terveztek. Csakhogy közbeszólt a háború, így az egészből nem lett semmi. A megrongálódott kis templomot ugyan helyreállították, ám az új megépítése hosszú évtizedekre elodázódott. A plébánia ugyanakkor – igaz, kisegítő kápolna és sekrestyéslakás céljából – már 1948-ban megvette a XI. Bartók Béla út 149–151. szám alatti ingatlant.
Itt tették le 1984 szeptemberében az új Szent Gellért-templom és plébánia alapkövét, éppen a névadó ünnepnapján. Nem mellesleg, a hagyomány szerint ezen a területen haladt el a mártírhalált halt egyházi méltóság, amikor utolsó szentmiséjéről, a Szent Szabináról elnevezett egyházközségből vonult a később róla elnevezett hegy felé, hogy a király fiával, akinek nevelését rá bízták, találkozzék. Csakhogy nem vele, hanem pogány gyilkosaival találkozott, akik a Dunába taszították. „A magyarság és a kereszténység melletti, a végsőkig való kitartás példájára ma is nagy szüksége van hazánknak” – mondta Forgács Alajos. Szent Gellért befelé forduló, elmélkedő életutat kívánt magának, ám felismerte Szent István kérésében Isten akaratát, így az igazság melletti harcos küldetést is elfogadta, s élete árán is hű maradt hozzá. Az egyéni vágy helyett a közösség üdvéért munkálkodni – a plébános szerint ezt üzeni ma is nekünk a szentéletű püspök, akit égi pártfogónknak tekinthetünk.
A gondviselés a kelenföldi egyházközség modernkori történetében is fellelhető. Az anyagi forrást az új templom alagsorába tervezett urnatemető előre megváltott sírhelyeinek árából, illetve felajánlásokból biztosította a múlt század nyolcvanas éveiben az akkori plébános, Krichenbaum József, aki lényegében a semmiből hozta létre a ma álló épületet. 1992 karácsonyát a hívek már az új templomban ünnepelhették, amely egyúttal az első szentmise is volt. A templom zárt, belső tere az oldaltermek megnyitásával bővíthető, a plébánia honlapján elérhető adatok szerint zsúfoltság nélkül ezerötszáz embert is képes befogadni. Az épületet az urnatemetővel együtt Kiss András Ybl-díjas építész tervezte. 1997-től a mellette lévő telken a kolumbárium tovább bővült, a kiegészítés hét évvel ezelőtt készült el, nevét a Szent Sírról kapta. Még az előző évezredben felépült a harangtorony is, s megnyílt az Árpád-házi szentek szoborkertje, Varga Imre szobrászművész alkotásaival. Itt látható Szent István király, Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet, valamint Árpád-házi Szent Margit bronzból készült mellszobra.
„A plébániatemplom altemplomában, a külső keresztúton és az újonnan elkészült, tizenkét ezer urnafülkével rendelkező Szent Sír Kápolnában el nem évülő urnafülkék vannak, ahová a temetési lehetőségek nincsenek felekezethez kötve” – mondta Forgács Alajos. A Szent Sír Kápolnában lift segíti a mozgássérülteket. Az – úgymond – felparcellázott kápolnából, ahol minden részt egy híres szentről vagy boldogról, a legutóbbit a nemrég boldoggá avatott Meszlényi Zoltán püspökről neveztek el, a régi altemplom is megközelíthető, mégpedig rámpa segítségével. A kápolna érdekessége a tetőtér fordított csónak alakja, amely egyrészt a természetes világítást biztosítja, másrészt Noé bárkájára emlékeztet. „Kifejezi azt a bizalmat, hogy a feltámadás révén a holt lelkek megmenekülnek a pusztulásból. Ez a motívum az örök életre kitárulkozó reményt is kifejezi” – mondta a plébános.
A Szent Gellért-templom és az erre épült intézmények egyediségét erősíti, hogy a gyászolóknak a plébánia közösségének hívei lelki gyakorlatokat szerveznek, hogy a közösség és az Isten igéjének segítségével könnyebben feldolgozhassák a veszteséget.
