A Kreml és a kelet-európai egyházak
Szeged - E címmel tartott előadást a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg Termében Kun Miklós történész professzor, aki részletesen bemutatta a kommunisták módszereit, melyekkel a katolikus egyház tönkretételét szerették volna elérni. Forrás: szegedma.hu / Márton Gábor
„Magyarországon a kommunista korszak egyházüldözésének témáját – mintha még élne a hajdani szovjet tiltás – ma sem kutatják, szinte nincs róla szakirodalom” – kezdte előadását Kun Miklós.
A professzor történeti áttekintése során kitért mindazokra a világpolitikai eseményekre, melyeknek közvetve vagy közvetlenül hatása volt a katolikus egyház visszaszorulására a kelet-európai államokban. Szóba került a teheráni csúcstalálkozó, ahol Kun szerint Sztálin már jóval a 2. világháború lezárása előtt tisztán látta, hogy a nyugati hatalmak lemondtak a balkáni, baltikumi és kelet-európai területekről.
Érdekesség, hogy Sztálin maga is papnak tanult Grúziában, viszont vizsgáit nem tette le és otthagyta a szemináriumot. „Ő, aki megölte a hívek millióit, élete végéig kérkedett vele, hogy egykor papnövendék volt” – mondta a történész.
Ellenségből szövetségessé tett egyház
Bár 1943-ban Sztálin még azt mondta, a katolikus egyház is ellenség és a Vatikán ellen is folyik a háború, ő sem hagyhatta figyelmen kívül a tényt, hogy a szovjet emberek több mint fele még az egyházüldözések idején is vallásosnak mondta magát – emelte ki Kun Miklós.
Éppen ezért kiegyezett az ortodox egyházzal, visszaállították a pátriárkák tekintélyét – persze az államnak alárendelve. Szergej metropolita mögött sok pópa felsorakozott, akik a kiegyezést követően támogatták a szovjet uralmat, „falaztak az államnak”. A megalakult egyházügyi hivatalon keresztül a kommunisták érdekeit kényszerítették rá az egyházon keresztül az emberekre, de még a gyónási titkokat is folyton megtörték államvédelmi okokra hivatkozva.
Ugyanez történt a többi kelet-európai államban is a szovjet „felszabadítást” követően – sorolta a példákat az előadó. „Amikor Bulgáriába bevonult a Vörös Hadsereg, az alsópapságot módszeresen kiirtották, mert nagy tekintélyük volt az emberek között – ezt követően viszont a bolgár egyházzal is kiegyeztek. A jugoszláv egyházban Gavril pátriárkában találta meg Sztálin fő támogatóját Titóval szemben.”
A katolikus egyház felszámolásában hasonló lépésekkel alkalmaztak a kommunisták egész Kelet-Európában – mutatott rá Kun. „Általában a pápai nunciatúrák felszámolásával kezdték, majd a görög-katolikusokat igyekeztek a katolikus egyháztól az ortodoxia felé terelni, hogy ha már nem lesznek azonnal ateisták, akkor legalább a valláson keresztül is Moszkva alá legyenek rendelve. A Vatikántól elszakadó keresztény egyházakat a pátriárka alá rendelték, hogy ellenpólust képezzenek az egyházi állammal szemben. Végső – és erőszakos – megoldásként a békepapság jelent meg szinte minden országban.”
Koncentrációs tábor papoknak
Kun Miklós az általános áttekintés után Csehszlovákia történetén keresztül vezette végig a kommunista egyházüldözés módszertanát.
„Mivel ott nem történt meg az állam és az egyház szétválasztása, a püspököket sem eltüntetni, akarták, hanem inkább csinovnyikokat, hivatalnokokat faragtak volna belőlük.”
A Vatikánban végzett vagy ott hosszabb-rövidebb időt eltöltő papokat sorra lenyomozták és ellehetetlenítették. „Kolostorok megnagyobbítása” címen koncentrációs táborokat létesítettek azon papoknak, akiket az állam nem tartott megbízhatónak. Az alsópapságot helyi vezetők előtti eskütételre kötelezték, a főpapokat pedig izolálták – néha saját székhelyén, de néha vidéken, katonák által őrzött házakban különítették el őket.
Megerősítették az ország huszita hagyományait, hogy ezzel is gyengüljenek a katolikusok. A születési, halálozási és házassági okmányok közül csak a világiakat tartották érvényesnek, az egyháziakat nem vették figyelembe. Prágában a magyarországinál jóval komolyabb egyházügyi hivatal működött, a párt fő embereiből álló hat tagú bizottság foglalkozott a főpapokkal. Erősödött a történelmi szembenállás a szlovák és a cseh egyház között is.
Folyamatosan csökkentették a szeminaristák maximális létszámát, szovjet oktatókat hoztak hozzájuk. Végül pedig náluk is elindult a hazafias papság mozgalma, ami a békepapság helyi megfelelője volt – összegzett Kun Miklós.
Toávbbi képek:
http://szegedma.hu/hir/szeged/2010/07/a-kreml-es-a-kelet-europai-egyhazak/