A kormány partneri viszonyt akar az egyházakkal

Az államtitkár utalt arra, hogy jelenleg a találkozó előkészületei zajlanak. A tárgyalásokon megbeszélik azokat a teendőket, amelyek „az előző kormányzati időszakból következnek”, és azokat is, amelyeket a mostani kormányprogramban és az Erős Magyarország programban meghirdettek. Az egyház-finanszírozás kérdése egészen biztosan előjön, ahogyan az egyházakat érintő jogszabályok is.

A találkozó minden bizonnyal megerősíti majd a bizalmat a kormányzat és az egyházak között, ennek eredményeként újraindulhat a párbeszéd a felek között –- mutatott rá.

Szászfalvi László elmondása szerint ezután a többi intézményfenntartó egyházzal is szerveznek találkozót kormányzati szinten. A határon túli magyar egyházi vezetőket jelenleg sorra látogatja az egyházügyi államtitkár, a magyarországiak közül pedig külön-külön többekkel már találkozott.
Ebből is látszik, hogy az állam és egyház kapcsolatrendszere radikálisan megváltozik ebben a kormányzati ciklusban az elmúlt nyolc évhez képest, amikor „a bizalom és a dialógus gyakorlatilag megszűnt". A legnagyobb kihívás, hogy a bizalmi viszonyt helyreállítsák, amihez következetes egyházpolitika szükséges. Ennek eredményeként kiszámítható és stabil lesz az együttműködés a két fél között, ami a közjót szolgálja majd – fogalmazott.

Terveik szerint a későbbiekben a parlament elé terjesztenek egy törvényjavaslatot, amely megszünteti az egyházakat az előző kormányok alatt ért diszkriminációkat. Ezzel együtt lesznek olyan kérdések, amelyekben kormányrendeletekkel vagy kormányhatározatokkal kell változtatni az egyházi ügyekben – mondta.

Az államtitkárság munkatársai jelenleg dolgoznak a problémahalmazon, és ha "a problématérkép" elkészül, megteszik a megoldásukra vonatkozó javaslatokat. A kormányzat ugyanakkor kérte az egyházakat is, hogy összegezzék negatív tapasztalataikat.

A kormány álláspontja szerint „a vallás a legszentebb magánügy és a legszentebb közügy is", mert „a vallásos emberek élő közösségek tagjai, a társadalom szerves részét képezik, adót fizetnek, és nem másod- vagy harmadrendű állampolgárok". Ezért az egyházi intézményeknek az állami vagy önkormányzati intézményekkel egyenrangú finanszírozást és pályázati lehetőségeket kell biztosítani – hangsúlyozta.

Ennek jegyében – fogalmazott – az Állami Számvevőszék által megállapított négymilliárd forintot, amit az állam az előző ciklusban törvénytelenül visszatartott az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájából, „a költségvetés helyzetét is figyelembe véve" 2-3 éven belül kifizetik, erre a kormány garanciát vállal. A 2011-es költségvetésben tervezik a négymilliárd törlesztésének megkezdését, s a 2009-es zárszámadást is igyekeznek az idén „tisztességgel lezárni” – tette hozzá.

A kiegészítő normatíva rendszeréről elmondta: a vatikáni szerződés, az egyházakkal történt megállapodás és az egyház-finanszírozási törvény alapján „jó megoldás, stabil, végiggondolt, koherens rendszer volt", de a szocialista kormányzás nem tartotta ehhez magát. A mindenkori helyzethez kell azonban a finanszírozást igazítani, ennek érdekében hívták életre korábban a kormányzat és a Szentszék képviselőiből álló vatikáni vegyes bizottságot, működését azonban „jegelték a szocialisták".

Ezt a testületet várhatóan az ősszel újra összehívják, majd a többi egyházzal is tárgyalnak, és ennek eredményeként a közoktatás finanszírozása is módosulhat.

A szakértői és politikai egyeztetések után azon is szeretnének változtatni, hogy az egyházi épületek rekonstrukciójára szánt összeg az előző kormányzat döntése alapján nullára csökkent 2010-ben, holott az első Orbán-kormány utolsó két évében 4-4 milliárdot kaptak az egyházak erre a célra. Ezt a kulturális örökséget, a műemlékek egész sorát az államnak óvnia kell, „a költségvetési realitások figyelembe vételével". Ezt a kérdéskört tovább bonyolítja, hogy az árvíz és a nagy viharok az egyházi épületekben súlyos károkat okoztak – hívta fel a figyelmet.

Az államtitkár az új kormány által megváltoztatott oktatási törvényt kritizáló Pedagógusok Szakszervezetének véleményére úgy reagált: az érdekvédelmi tömörülés akkor nem emelte fel a szavát, amikor a kistelepülések iskolái közül számosat bezárt az előző kormány, most pedig attól fél, hogy sérül a világnézetileg semleges oktatás. A jelenlegi törvény éppen azt segíti elő, hogy ne szűnjenek meg a falvakban az iskolák, és lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy - ha a konszenzus megvan - átadják oktatási intézményeiket az egyházaknak úgy, hogy ne kelljen még öt évig fizetni a kiegészítő támogatást „büntetőpénzként" – ahogyan az előző jogszabály rendelkezett. Ezekben az iskolákban a hitoktatás fakultatív, nem sérül a világnézeti semlegesség elve. Az utóbbi hetek visszajelzései alapján mind az önkormányzatok, mind az egyházak örülnek ennek a lehetőségnek; bár az egyházak nem veszik majd át tömegesen, kampányszerűen az iskolákat - összegezte.

Szászfalvi László arról is szót ejtett, hogy igyekeznek a pályázatok „bürokratikus akadályait” megszüntetni, így a Nemzeti Civil Alapprogram keretében az egyházak és a hozzájuk kötődő civil szervezetek is hatékonyabban juthatnak forrásokhoz, amelyekből többek között könyveket adhatnak ki, kutatásokat végezhetnek. Ugyanígy az európai uniós forrásokból is több kellene hogy jusson az egyházakhoz, ennek érdekében a most még „irracionálisan működő” bürokrácia csökkentését is tervezik.