A hősökre emlékeztek Oroszlányban

Egy háború akkor és csakis akkor tekinthető befejezettnek, ha minden hősi halott, illetve katona és polgári áldozata végső nyugalomra lelt – kezdte ünnepi gondolatait Nagy Csaba, a szövetség helyi elnöke, aki így folytatta: Talán nincs olyan család hazánkban, amely ne vesztett volna apát, fiút, fivért a nemzetet próbáló háborúkban. Magyarország embervesztesége a 20. század első felében kiemelkedően magasnak bizonyult. Méltósággal kell emlékeznünk a hősi halált halt, vagy a háború következtében életüket vesztett magyar katonák emléke előtt, tisztelet és megbecsülés kell, hogy övezze a még közöttünk élőket. A kegyelet ápolása hidat képez a múlt és a jövő, a háború és béke, a gyűlölet és megbékélés között – mondta Nagy Csaba.

Az esemény ünnepi szónoka Bősze József nyugállományú alezredes felidézte állampolgári kezdeményezését, aminek köszönhetően az országgyűlés 2001-ben május utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította, és kifejezte azon meggyőződését, hogy az állami szervek, a helyi önkormányzatok, az egyházak, a társadalmi szervezetek, a magyar nemzet fiai és leányai minden évben e napon méltó megemlékezés keretében leróják hálájukat és kegyeletüket az elmúlt ezredév magyar hőseinek.

A megemlékezésen Bősze József Vitézi Renddel tüntette ki a 91 éves Tóth Jánost, aki 1942 augusztusában, Losoncról indult a 23. honvéd gyalogos ezred tagjaként Oroszországba, ahol megsebesült a Don menti harcokban, majd gyógyulását követően 1943 májusában érkezett haza.

Az ünnepség zárásaként Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Rajnai Gábor polgármester, Oroszlány politikai és társadalmi szervezeteinek képviselői, a város lakói az emléktábláknál elhelyezték a kegyelet koszorúit, virágait.