A hit válságától a gazdasági válságig – Pozsgay Imre az egyházakat méltatta
Csak a hit, a templom és az egyház tudja megtartani a nemzetet - így látják a Magyar Konzervatív Alapítvány tanácskozásának résztvevői. Istenvesztett társadalom ez, annak ellenére, hogy a lakosság túlnyomó része nem vallja magát ateistának – nevezte meg a bajok egyik legfőbb okát Zétényi Zsolt, a Magyar Konzervatív Alapítvány elnöke. A tavaly létrehozott alapítvány konferenciája a keresztény egyházak küldetésére és nemzeti felelősségére kívánta felhívni a figyelmet. Forrás: Népszabadság / Czene Gábor
Hegedűs Lóránt református püspök bravúros szónoki teljesítménynyel több órát igénylő mondanivalót sűrített húsz percbe. Lendületes és apokaliptikus beszédében a „veszedelmes végidők” jeleit sorolva megállapította: „a pusztító eszközök minősége rohamosan fejlődik, az emberi minőség manipulációsan gyorsítva hanyatlik, a folyamat végén egy pávián játszik a folyamatos környezetszennyező halál és percek alatt pusztító nukleáris rakétarendszer indítógombjaival”. Megmaradásunk egyetlen esélye tehát, miként a püspök előadásának címéből is kitűnt, a kereszténység.
Bábel Balázs katolikus érsek konstatálta, hogy Szent István óta akkor virágzott a magyarság, amikor az egyház. Az érsek úgy ítélte meg, hogy közeli államcsőd fenyeget: a gazdasági válságot szerinte megelőzte az erkölcsi válság, ami egyenes következménye volt a hitválságnak.
Az egyházakat nagyobb szerephez kell juttatni az oktatásban és a társadalomban – sürgette Pozsgay Imre. A Kádár-korszak végének egyik meghatározó pártállami politikusa kitért arra, milyen hosszú úton és nagy kerülővel jutott el odáig, hogy tiszta lelkiismerettel beszélhessen egyház és állam viszonyáról. Mindenesetre nem mulasztotta el megemlíteni: egy külföldi rendezvényen már 1988 novemberében szót emelt az egyházak szabadsága érdekében. Pozsgay szerint a török vagy az orosz sem tudta lelkileg-szellemileg meghódítani az országot. De ami most van... Úgy vélte, az államháztartási hiány az egyik legördögibb eszköz az úgynevezett liberális értékrend fenntartására és erősítésére. A kormányzat ugyanis megtakarítás címén azokat az értékteremtő közösségeket sújtja, amelyek kényelmetlenek a jelenlegi állam számára.
A konferencia zárónyilatkozata szerint a szekularizáció (elvilágiasodás) és a fogyasztói társadalom „szellemi tévútjain a nemzet iránytűt vesztett hajóvá változott, amely nem látja a világítótornyot”.
Márpedig ilyen körülmények között „csak a hit, a templom, csak az egyház tudja megtartani a nemzetet”.
